A világjárványnak köszönhetően az idén igencsak csendesre sikeredett farsangi időszakot magunk mögött hagyva a nyugati kereszténység számára eljött a negyven napos nagyböjt első napja.
A nagyböjt lényegében a húsvétvasárnapot megelőző negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve. E jeles nap neve – magától értetődően – a hamu szóból származik, mivel az őskeresztények is hamut szórtak a fejükre, amely a középkorban vált egyházi szertartássá, és a katolikusoknál máig érvényben van a liturgiában. Szigorú böjti nap: megtartása a betöltött 18. évtől a megkezdett 60. évig kötelező. Tilos a hús fogyasztása, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés. A böjt alóli kivételek (pl. betegek, terhes anyák, stb.) természetesen vannak.
E nap templomi szertartása lényegében abból áll, hogy az előző évben, a virágvasárnapi körmenet keretében használt barka elhamvasztása után keletkezett – és előzőleg megáldott – hamuval a pap keresztet rajzol a hívő homlokára, miközben ezt mondja:
„Porból vagy és porrá leszel.”
A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
Mint az esztendő minden jelesebb napjának, úgy e napnak – még pontosabban az ezt megelőző napoknak – is megvannak a maga népszokásai vidékünkön, a palócok lakta Ipoly mentén is. Farsang három utolsó napján például Ipolybalogon, de a környék minden palóc falujában, mint Csábon is, vigadott a fiatalság. Vasárnap délután a templomi litánia után elkezdődött a mulatság. A lányok és a fiatal menyecskék, akiknek a farsangban volt a lakodalmuk, körbeálltak a fiúkkal és elkezdték táncolni a csárdást, mulattak, amíg el nem kezdődött a nagyböjt.
Nyitókép: amve.hu
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok