Március 15-e a magyarság egyik legjelentősebb nemzeti ünnepe. Ezen a napon az 1848/49-es magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15. jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Vajon mit jelent ez az ünnep a ma emberének a Garam és az Ipoly mentén? Megkérdeztük!
Hegedűs Dóra egyetemi hallgató, Ipolyszakállos
A szabadságharc üzenete a kor emberének, hogy összefogással a nehéz helyzetekben a változásba vetett hittel könnyebb átvészelni a vészterhes időket. Véleményem szerint 1848. március 15-e a magyar történelem egyik legjelentősebb állomása. E dátumhoz fűződik népünk jobbágyságból való felszabadítása, átlépés a feudális társadalmi rendből a polgári társadalmi rendbe.
Március 15-e lehetne akár a polgári egyenjogúság ünnepe is, hiszen az akkori Magyarország lakosságának nemzeti hovatartozásától függetlenül egy új kor eljövetelét jelentette. A magyarság képes volt szembe szállni elnyomóival és a szabadság eljövetelének a reményével áldozatokat hozni a haza oltárán.
A forradalom a bizonyítéka annak is, hogy az értelmiség, az egyszerű emberekkel karöltve alkalmas volt kiállni a saját meggyőződése érdekében és hajlandó volt az összefogásra.
Kepka Márk, a zselízi Comenius Gimnázium tanára, a Sacher Polgári Társulás elnöke
Történészként és történelem szakos tanárként gyakran találkozom forradalmi tematikával, a katedráról majd minden nap megvívom valamelyik nép szabadságharcát. Ilyenkor a világtörténelem híres és hírhedt alakjai ugranak elém a Gracchusoktól Dantonig, Garibalditól Trockijig. Ezen nagy rebelliók árnyékában húzódik meg kis nemzetünk forradalma.
Elmondhatom, hogy számomra mind közül ez a legszebb. Lelkesen, szépen csinálták. Romantikusan. Nem folyt egy csepp vér sem. Ebédszünetet is tartottak, a végén pedig színházba mentek. Menő volt.
Még valami: „a forradalom felfalja gyermekeit” – mondják. Az említett nagyokra ez maradéktalanul igaz. Gracchust a szenátortársai verik agyon, Dantont a cimborái küldik vérpadra, Garibaldit saját királya száműzi, Trockij fejét pedig az elvtársai megbízásából verik szét egy jégcsákánnyal. Úgy tűnik, hogy Napóleon minden forradalomban kicsinálja Hógolyót.
A miénkben nem. Március 15-én Petrovicsék kiszabadítják börtönéből Mihajlo Stančićot, hogy majd Józef Bemmel és Jovan Damjanichcsal közösen harcoljanak a magyarhoni hazáért és a szabadság eszméjéért. Tót, horvát, lengyel, szerb? Senkit sem érdekelt a származás, nem vizsgálták egymás DNS-ét és nem vitatkoztak azon, hogy melyikük őse ült Árpád mögött a lovon. Mindössze a közös hazának tartott otthonukért és egy számukra fontos eszméért küzdöttek vállvetve. Akár az életük árán.
Valamit tudtak ezek a Fiúk, amit mi már nem.
Bízom benne, hogy ezek az eszmék nem haltak velük teljesen.
Nagyné Baka Ella, farnadi CSEMADOK elnök
A családi legenda szerint egy lovas katona elődöt, aki a szabadságharc idején huszári címet kapott, így családunkat huszár Baka névvel különböztették meg a többi Bakától. Büszkén őrzöm ezt az emléket, és kutatom, ki volt az illető.
Számomra március 15-e mindig ünnepet jelentett, mert olyan faluközösségben éltem fel Érsekkétyen, ahol a CSEMADOK minden évben ünnepi műsort állított össze, amelynek óvodás koromtól szereplője voltam. Még ma is őrzöm az óvodás magyar ruhámat, amelyben néptáncoltam. Megtanultam a forradalmi énekeket, népdalokat, így nevelődtem, formálódtam azzá, akinek születtem, bátor magyar emberré. A mai napig megemlékezünk a hősökről, és nagy öröm számomra, hogy lakhelyemen, Farnadon olyan emlékműnél koszorúzunk, amit a község lakosai a szabadságharc emlékére emeltek 1902-ben. CSEMADOK elnökként azon munkálkodom, hogy a magyar emberek büszkék legyenek elődeink tetteire, és magyarságukat, anyanyelvüket bátran vállalják, ismerjék meg történelmünket, őrizzék meg a ránk bízott örökséget.
A közelgő ünnep alkalmából azon gondolatok foglalkoztatnak, hogy a szabadságharcosok itt éltek és élnek ma is közöttünk. Számomra ők a nagyszüleim, szüleim, akik elbeszéléseiből tudom, nekem mit jelent Trianon, mi a háború, a kitelepítés, a deportálás, a magyar iskolák bezárása, a tulajdonuk elkobzása, a templomba járás tiltása, a református lelkész helytállása, amikor az iskolából kitiltották a 70-es években a hitoktatást. Tanítóim, gimnáziumi tanáraim harca az alternatív oktatás, a gimnáziumi osztályok csökkentése ellen, harc az igazi értékekért, minél alaposabb tudás átadása történelemből, irodalomból, zenéből.
Legyünk büszkék magyar tudósainkra, nemzetünk nagyjaira! Nyelveket tudni helyes, de anyanyelvünket művelni a legmagasabb szinten kötelező! Ma szülőföldünkön harcolunk a magyar feliratokért, a magyar beszédért, a történelemhamisítás és a történelmi emlékműveink megsemmisítése ellen. A magyar vezeték és keresztnevekért, a magyar óvoda és iskola választásért – harc, de azokkal, akik ezt magyarként nem vállalják.
Gyurcsó István: Az unokák megszületnek című vers sorai is egyre több nagyszülő számára válik fájdalmas valósággá. Ekkor értjük meg, mit jelent elviselni egymást szeretetben. A szabadságharc leverésekor a túlerővel szemben Világosnál letették a fegyvert, de az igazak harcához mindig születnek új harcosok. Isten minket úgy segéljen!
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok