Múlt hét folyamán történt, hogy Gyimesi György magyar nemzetiségű, szlovák parlamenti képviselő hivatalos facebook oldalára posztolt egy vérbeli csemadokos számára felettébb elgondolkodtató fotót. Arról a karakán képviselőről beszélünk, aki egyenes gerinccel felvállalta a dekrétumok elleni harcot, a kettős állampolgárság kérdése neki köszönhetően újra szóban forog, mégis ilyen baklövéssel nagyot zuhant a hétköznapi emberek szemében. Történt ugyanis, hogy a semmiféle struktúrával nem rendelkező, XXI. századi marketing párt (amelyet nem is neveznék pártnak, csupán egy együttműködő szűk baráti társaságnak, amely többnyire az online térben mozog) képviselői, konkrétan az „ex-hidas“ Nagy József, és az „ex-újszós“ Mózes Szabolcs vette a fáradtságot, vagy inkább bátorságot és a Csemadok finanszírozásáról és jogállásáról szóló törvényről ment beszélgetni Gyimesi György képviselő úrhoz. Véleményem szerint Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség- Csemadok van annyira felnőtt, hogy tud tárgyalni a saját érdekeiről. Nem hagyhatjuk, hogy a Csemadok bármiféle feltörekvő, magukat fiataloknak tituláló személyek politikai eszköze legyen!
Ennek apropóján bemutatnám a 450 alapszervezet egyik legaktívabb csoportját, hogyan is működik egy politikailag semleges alapszervezet. Mint oly sok mindenben Farnad ebben is példát mutat egész Felvidék számára, milyen módon kell aktívan csemadokos életet élni. Nagyné Baka Ella elnök asszonnyal beszélgettünk múltról, közelmúltról, sikerekről, eredményekről.
Ella néni meséljen picit a kezdetekről.
Sajnos megalakulásunk pontos időpontját nem ismerjük, mivel írásos dokumentomot eddig nem sikerült találnunk, de az 1949-es országos megalakulást követően néhány hónap leforgás után a farnadi alapszervezet is megalakult, erről néhány fénykép tanúskodik, így 1950 tájékára becsüljük a kezdőpontot. 1958-as taggyűlés után viszont már táncmozgalmak alakultak, ekkortól kultúresteket, nótaesteket, esztrádműsorokat szerveztek, sőt egészen kész színdarabokat mutattak be, valójában ettől a ponttól kezdve indult leginkább a Csemadok aktív közösségformáló élete.
1970-ben már éneklőcsoport alakult, ekkoriban a híres farnadi cigány muzsikusok pénteken este elővették a hegedűjüket, és virradatig húzták a talpalávalót a mulatni vágyó vendégeiknek. Azokban az időkben még a híres magyar nótákat minden igaz helybeli kivétel nélkül ismerte, de ma már teljes mértékben átérezzük az egyik legszebb nótánk mondandóját, hogy bizony rohanunk egy végső sötét elmúlás elébe. Gyakorlatilag egy külön cikket érdemelne csak a történelmi múltunk.
Térjünk rá a közelmúltra. Milyen rendezvényeket szoktak szervezni?
Közel 20 esztendeje tevékenykedem elnökként. Azóta kialakítottunk egy kész munkatervet, amely magába öleli legfőképpen a népdalok, valamint néptánc szeretetét. Tevékenykedésünk arról tanúskodik, hogy minden erőnkkel próbáljuk tovább adni történelmi örökségünk az utánunk jövő generáció számára, a magyar nóták mondandóját, a régi magyar slágerek üzenetét. Igazából az évek során tagjainknak volt szerencséjük szinte minden zenei műfajjal megismerkedni. Példának okáért az operett szerelmeseivel, (konkrétan egy egész autóbusszal) minden évben ellátogatunk Budapestre, és élünk azzal a lehetőséggel, amelyet a Magyar Állami Operaház a külhonban rekedt testvéreik számára biztosít. Tetszik tudni már évek óta a premier előtti bemutató a külhoni magyarok részére tiszteletbeli jeggyel látogatható.
Ugyanakkor néhány évvel ezelőtt az Érsekújvári Rockszínpad látogatott el kicsiny falunkba, méghozzá a Mamma Mia! című musical került bemutatásra. Ilyenkor magától értetődően a kultúrának otthont teremtő épület zsúfolásig megtelik a kultúrára szomjas közönséggel. Még ugyanebben az évben megálmodtuk, hogy az operaértő emberek számára Katona József Bánk bánját ugyanezen helyszínen, községünkben mutassák be. Ezt Dráfi Mátyás vezette komáromi székhelyű Teátrum Színházi Polgári Társulás hatalmas sikert aratva megtette.
Természetesen mindig előnyben részesítjük a felvidéki kötődésű zenekarokat, csoportokat, társulásokat. Igazat megvallva éppen ez az egyik kritériumunk, ha fellépőket hívunk szeretett falunkba.
Továbbá a zene mellett az irodalom szerelmesei is vagyunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy jubileumi alkalmakkor író és rajz pályázatokat is hirdettünk, amelybe megdöbbentően sokan kapcsolódtak be. Történelmi eseményeink megemlékezésekor mindig több szavalattal elevenítjük fel a múltat, továbbá taggyűléseink sem zajlanak az alapiskolás vers, és prózamondók előadásai nélkül, és még hosszasan sorolhatnám hol mindenhol mutatkozik meg az irodalom iránti lelkesedésünk.
Zene és az irodalom szeretete mellett szórakoztató, de ugyanakkor minőségi színházdarabokra csoportosan látogatunk el évente legalább 1-2 alkalommal. Természetesen itt is a Komáromi Jókai Színházat részesítjük előnyben, hiszen mindegyik anya számára a saját fia a legszebb, legkedvesebb. Felvidéki színház látogatásokon kívül jártunk még említésre méltó helyeken. Például Budapesti Operettszínházban méghozzá Miss Saigon kétfelvonásos darab előadásán, ahova akkora volt az érdeklődés, hogy két autóbuszt szolgálatba állítottunk. Továbbá említhetném 2018-at, amikor a Magyar Állami Operában Hunyadi László háromfelvonásos operáját csodálhattuk, vagy éppenséggel az Esztergomban megrendezett Csíksomlyói passión vettünk részt.
A zene, az irodalom mellett, valamint az évenkénti színházlátogatáson kívül szerveznek egyéb programokat is, vagy kimondottan csak ezekre fektetik a hangsúlyt?
Nem merül ki ennyiben a tevékenységünk.
Hogy konkrétumokat említsek író-olvasó találkozókat rendszeresen szervezünk, többnyire itt is felvidéki irók műveit helyezzük előtérbe. Néhányat szeretnék kiemelni, hogy ki mindenki járt már minálunk. Pl. Szomolay Tibor két remekművével is megörvendeztette az egybegyűlteket – Klán, Fáklyavivők, továbbá Csáky Pál könyvei is sikert arattak.
Értelemszerűen a kultúra mellett nyelvi jogainkról sem feledkezhetünk meg. Kétnyelvűség fontosságára személyesen Kállay András Pro Civis Polgári Társulás nevében hívta fel a figyelmet. Véleményem szerint igenis tudatosítanunk kell milyen jogaink vannak, amelyekkel úgy gondolom kötelességünk élni.
Ezenfelül minden évben részt veszünk a Lévai területi választmány által szervezett focitornán, mindezt büszke, sikeres eredményekkel tesszük. Ezenkívül a farnadi falunapok rendezvényeibe aktívan bekapcsolódunk, legyen szó bármely területről. Például a gulyásfőzőverseny lebonyolítása a Csemadok feladata.
Mindemellett egészségünkről sem feledkezünk meg, ennek tükrében évente 3 alkalommal véradásra kerül sor. 2 alkalommal községünkben bonyolítjuk le, ahol a környék önkéntes véradóinak is lehetőséget biztosítunk, egy alkalommal pedig a szomszédos Cseke községbe utazunk.
Ha az emlékezetem nem csal, akkor 2019-es év kimondottan eseménydúsra sikeredett. Meséljen picit ezekről az eseményekről.
Az egész éves munka a Csemadok jubileumi 70-es megünneplése jegyében zajlott. Január 19-én igazi falusi hangulatú, hagyományos disznótoron vehettek részt az idelátogató vendégek.
Modern konyhatechnikai eszközök mellett a fiatalok megismerhették dédszüleink korának disznótorát. Ennek része az, hogy a disznónak minden részét igyekeztünk feldolgozni, mint régen. Szerettük volna, hogy vendégeink lássák, hogyan készül a hurkabél (bélmosás), hogyan sütik a zsírt és így tovább. Az emeleten idősebb falusiak meséltek a régi idők disznótoráról a fiatalabb generációknak, a tanító nénik segítségével megismerkedtek a kukoricamorzsolással, a kukoricacsuhéból játékokat készítettek, kukoricaszárból, kórókból az udvaron házikót építettek. Így igyekeztünk átörökíteni a régi hagyományokat a fiatalokra, akik remélhetőleg majd szintén továbbadják az őket követő generációnak.
Szerettük volna megörökíteni a régi disznótorok hangulatát, bemutatni a hagyományokat. Az elején nagyon szkeptikusan vágtunk bele a rendezésbe, de olyan jó impulzusok, visszajelzések érkeztek a falubeliektől, olyan összefogás kerekedett, hogy a szervezés szinte magától ment.
Mi sem bizonyítja jobban az összetartó közösség erejét, hogy a jól végzett munka után a vacsora 300 személyre volt tálalva. Mondanom sem kell, hogy a muzsikusaink hajnalig húzták a magyar nótákat. Egészen kora reggelig magyar nótáktól visszhangoztak községünk utcái. A vacsora menü a következő volt: csontleves (frissen vágott disznóból), főtt hús frissen reszelt tormával, hurka, kolbász és mindezt a régi szokás szerint répasalátával tálaltuk, sőt a disznótoros káposzta már csak ráadásnak szolgált.
Ha jól emlékszem azon a nyáron a két napig tartó Csemadok napok tetőzték be az egész jubileumi ceremóniát, amikor többek között Böjte Csaba testvér is ellátogatott hozzánk, illetve a Kormorán zenekar koncertezett az egyik este. Bemutatná ezt a néhány napot részletesebben?
Ezt a kétnapos rendezvényt a Csemadok 70. jubileumai évfordulójára szerveztünk a helyi községi hivatallal karöltve, méghozzá Európai Uniós pályázatból. 20000 eurós támogatás viszont, mint később kiderült utánfinanszírozott, amely hatalmas erőfeszítést igényelt az elegendő pénzösszeg időbeli beszerezéséhez. Jó Isten segítségével és megannyi jó akaratú embernek köszönhetően mégis időben előállítottuk a kellő mennyiséget. Az igazat megvallva sok álmatlan éjszakám volt a rendezvény előtt, de így utólag visszaemlékezve büszkén kijelenthetem: megérte.
Péntek délután a szabadtéri színpadon Böjte Csaba ferences rendi szerzetes szentmisét mutatta be. Csaba testvér példát mutat az itt élő emberek számára is könyveiben, cselekedeteivel, sőt az egész életével. Az ő keze alá tartozó oroszhegyi napközi otthonból nálunk kiránduló gyerekeket láttunk vendégül, és számukra szerveztünk néhány napig tartó jótékonysági élelmiszer, higiéniai eszközök, iskolai tanszerek gyűjtését. Az összefogás ereje kimondhatatlanul megmutatkozott itt is. Egy jól megpakolt furgonnyi adományt sikerült összegyűjteni. (Pozitív visszajelzésként szolgált, amikor másfél év eltelte után olyan üzenetet kapunk 800 km-re élő székely testvéreinktől, hogy nem tudják szavakban kifejteni mennyire hálásak Farnad községnek, mert a gyerekek még mindig azt a tusfürdőt használják, amelyet itt a község lakói összegyűjtöttek).
A hivatalos megnyitó után a farnadi székhelyű Estendön zenekarral nyitottuk meg az ünnepséget. Még aznap este a Csillag Születik győztese a szintén elszakított területről származó László Attila mesés hangjával csalt könnyet a megszámolhatatlan egybegyűlt szemébe. Azt követően a Balkán Fanatik szórakoztatta a nagyérdeműt, és végül, de nem utolsó sorban az M-vocal muzsikált pirkadatig.
Szombati napon egészen délelőttől gyermekprogramoknak adtunk teret. Volt ugrálóvár, rodeó bika, íjászat a farnadi Prontos Íjászcsapat tagjaival. Később a nap folyamán a gálaműsorig fellépett a Kobold Zenekar, Tordasi Szivárvány együttes, Szabó Árpád nótaénekes. Az ünnepi műsoron a tehetséges falusi fiatalok mutatták be tudásukat. Természetesen nem csak a fiatalok, hanem minden korosztály megvillantotta a saját maga tudását. A műsorvezetőtől kezdve a legkisebb fellépőkig mindnyájan farnadiak voltunk, ami külön öröm számomra. Koraeste Ihos József humorista szórakoztatta a már jó hangulatba lévő közösséget, majd a magyar érzelmű Kormorán több ezer ember előtt koncertezett. A koncerten lévő tömeg közt megbújt néhány magyar zászló lobogtatása könnyeket csalt a szemembe. A késő este pedig a kemény rock vette át a főszerepet és a Zorall fanatikusai villogtak mindenmerre. Majd végezetül az eseménynek a szintén farnadi gyökerekkel rendelkező DJ CHRIS T JR diszkó zenéje vetett véget.
A szórakozás mellett figyelmet szenteltünk a megemlékezésre is. Folyamatos képkiállításnak köszönhetően betekintést nyerhettünk a Csemadok 70 éves múltjába. Ugyanakkor a hozzánk érkező oroszhegyi napközi otthon saját tájegységéről kaptunk egy kis ízelítőt képek segítségével. Az anyaországi csoportot a Jövőt Nekik Is Alapítvány képviseltette. Mindemellett Muravidékről (Kapcáról) hozzánk érkező magyar éneklőcsoport a saját tájegységébe varázsolt a képek segítségével.
Igyekeztünk ez alatt a rövid idő alatt mindenki igényének egy picit megfelelni. Véleményem szerint hatalmas sikert arattunk, hiszen a két nap leforgása alatt több ezer ember megfordult Farnadon.
Ella néni van még valami, amit érdemes lenne megemlíteni?
Természetesen nagyon sok mindent tudnék még mesélni, de a cikk hossza miatt már csak egyetlen egy dolgot említenék meg.
Csemadok területi, valamint országos fesztiváljainak hosszú évek óta résztvevői vagyunk, egyébként a mai napig igyekszünk eleget tenni a meghívásoknak. Ezen kívül Tompa Mihály vers és prózamondó versenyre, valamint a Bíborpiros szép rózsa versenyre is benevezünk.
Alapszervezetünk a hatvanas jubileum alkalmából szintén álmodott egy nagyot, méghozzá élő kapcsolatot szerettünk volna kialakítani a felvidéki magyarsággal nyugatról-keletig. Ennek apropóján a Csemadok égisze alatt összehívtuk az összes Rozmaring névre hallgató éneklő és hagyományőrző csoportot. Kezdetekkor 11 csoport reagált a meghívásunkra, és őket láttuk kellőképpen vendégül és az ünnepi műsor keretein belül felléptek műsoraikkal. A keleti végekről idelátogató testvéreinknek bemutattuk többek közt a bényi rotundát, valamint templomot, a nagysallói zsidó házat, azonkívül útba ejtettük a zselízi katolikus templom falfestményeinek, freskójainak megcsodálását. Haza egészen Esztergom városáig kísértük a kassai régióból ellátogató vendégeinket. Ekkor úgy döntöttünk, hogy két évenként szervezünk találkozót. Farnadon lefektettük az alapköveket, és azóta váltakozva hol a keleti régióban, hol minálunk jövünk össze.
2011-ben Abaújszina, 2013 Felsőszeli, 2015 Bacska, 2017 Nagyölveden, 2019 Hárskúton találkoztunk.
Röviden bemutatom a bacskai buszos kirándulásunkat, amelyet történelmi helyszíneink meglátogatásával egybekötve tettünk meg. Ez alkalommal megtekintettük Betléri kastélyt, Borsi Rákóczi kastélyt, a kassai Szent Erzsébet Dómot és megannyi híres színhelyet.
Egy-egy utazás során felejthetetlen élményekben gazdagodunk. Élvezzük a vendéglátók szeretetét, és magyarságtudattal feltöltődve térünk haza szeretett otthonainkba.
Ella néni túlságosan hosszúra nyúlt a beszélgetésünk. Zárszót kérek.
Hiszen még meg sem említettem a Kórusok Éjszakája elnevezésű komoly zenei rendezvényünket, amelynek alkalmából Horváth Géza zselízi karnagy négyszólamú művet írt. Ugyanakkor a Trianon 100. évfordulóján méltó módon megtartott megemlékezésről szót sem ejtettem. Úgy érzem sok minden kimaradt.
Végezetül szeretnék köszönetet mondani minden Farnadi Csemadok tagnak az elvégzett munkáért. Még vannak, akik az égő fáklyát nem engedik kialudni, DE a hála és dicsőség egyedül az Úristené.
„Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7)
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok