Ipolyság, az első visszatért város

Egy hónapon át Tóth György egyedülálló kiállítását tekinthették meg a történelem iránt érdeklődők Ipolyságon. Az apropót Ipolyság 1938. október 11-i visszatérésének 86. évfordulója szolgáltatta. Az anyaországhoz visszacsatolt várost a korabeli fotókon, tárgyakon kívül Sajó Sándor hagyatéka elevenítette meg október 14-től november 12-ig a Simonyi Lajos Galériában.

A trianoni szerződés aláírásával 1920. július 4-én Hont megye két részre szakadt. Nagyobb része Csehszlovákiához került, a kisebbik terület pedig Magyarországhoz. Ipolyság határvárosként Csehszlovákia része lett. 20 év megszállást követően 1938-ban sorra kerülő komáromi tárgyalások célja az volt, hogy Csehszlovákia és Magyarország három hónapon belül
rendezze a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét.

A tárgyalássorozat 1938. október 9-én vette kezdetét Komáromban. A magyar küldöttséget Kánya Kálmán külügyminiszter, a csehszlovák küldöttséget pedig a szlovák kormány elnöke, Jozef Tiso vezette. Csehszlovákia már október 11-én átadta Magyarországnak Ipolyságot és Sátoraljaújhely vasútállomását. A két település átadása konfliktusok nélkül, a helyiek nagy ovációja mellett ment végbe. Az Ipolyság körüli falvak lakossága is nagy számban megjelent, hogy a magyar csapatok bevonulásán részt vehessen, a tesmagiak pedig abban a hitben, hogy a honvédek nem állnak meg a város határában, még díszkaput is állítottak.

A kiállítást Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria igazgatója nyitotta meg október 14-én, aki beszédében elmondta:

„Külön örömömre szolgál az is, hogy ezt a kiálltást, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körével folytatott együttműködésünk eredményeképpen tekinthetjük meg. A kiállítás a Honti Múzeum Baráti Körének elnöke Tóth György gyűjteményéből állt össze. Ipolyság 1938.október 11-én történő visszatéréséről sokáig nem lehetett megemlékezni. Ma már a társadalmi légkör olyan, hogy lehet erről a témáról beszélni és kiállítást szervezni.”

A megnyitón részt vett Zachar Pál, Ipolyság város polgármestere, Nagy Tímea alpolgármester, a szobi Börzsöny Múzeum Baráti Körének elnöke, de tiszteletét tette az ipolysági gyökerekkel bíró Tóth Béla, akinek a hathatós közbenjárásának köszönhetően avattak Rákóczi emléktáblát és az ipolysági hídfőnél Nepomuki Szent János szobrot. Az egy hónapon át tartó kiállítást rendhagyó történelem óra keretén belül megtekintették iskolák tanulói és pedagógusai is.

„Mindkét nagyszülőm az Osztrák-Magyar Monarchiában, magyar állampolgárként született, 20 évnyi cseh megszállás után újra magyarok lehettek a saját szülőföldjükön. Ha belegondolunk, az ő életük során ez kétszer sikerült. Sokak visszaemlékezését volt szerencsém végighallgatni, akik ma már nem élnek. Sok évtizeddel az események után a túlélőknek könny szökött a szemébe. Képeken láthatjuk az emberek euforikus örömét. Ha a nagyszüleim öröme lenne az egyetlen oka annak, hogy megemlékezzünk, akkor már azt mondom, hogy megérte. Fontosnak tartom, hogy ilyen eseményeket, történéseket mutassunk be a fiataljainknak is, ami által erősödhet bennük a nemzeti öntudat”

– ezt már Tóth György mondta, a kiállított gyűjtemény tulajdonosa.

„A gyűjteményem 90 százalékát aukciókon vásárolom. Gyűjtöm az első és a második világháborús tárgyakat, a ’38-as bevonuláshoz kapcsolódó dolgokat, az ipolysági iparosok, szolgáltatók ereklyéit, számlákat, pecséteket is” – tette hozzá Tóth György. „Megpróbáltam emberközelibbé tenni a tárlatot, ezért lehet látni például egy viski honvéd elbocsájtó levelét, egy túri honvéd kitüntetéseit, egy kislány fotóját a ’38-as díszfelvonulásról, amit a Tolnai Világlapja címlapján közöltek, az ipolysági bevonuláson a legmagasabb magyar honvéd, Nagybaczoni Nagy Vilmos későbbi honvédelmi miniszter és feleségének levelezését is” – fogalmazott a gyűjtő.

Ipolyság évente hűségesen megemlékezik saját szülöttjéről, Sajó Sándor költőről. A kiállítás megnyitóján Belányi Gyula Sajó Sándor megzenésített verseiből adott elő. Elhangzott az Ipolyság és a Nagyapám című vers. Sajó Sándorral kapcsolatos eredeti okmányok, többek között saját kezűleg írt verse, latin szótára és katonai dokumentuma is helyet kapott a kiállítóteremben. Továbbá közös vitrinben látható volt a három ipolysági iskola, a Magyar Királyi Gimnázium, Polgári Iskola, Szondy György Gimnázium jelvénye is.

Az egy hónapon át tartó tárlatot mintegy 250 személy tekintette meg, beleértve a Szondy György Gimnázium, a Pongrácz Lajos Alapiskola, a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola és az ipolyviski Alapiskola tanulóit is.

„A maga nemében hiánypótló és főleg nemzetiségtudat erősítő volt az elmúlt hónap. A vendégkönyvbe szívmelengető sorokat írtak és sokan eljöttek megnézni a kiállítást az anyaországból is”

– zárta Tóth György.