A múltkori félrefordításból eredeztethető fiaskó után újra interjút adott a TASR-nek Filipová Mónika oktatásügyi államtitkár. Az interjút a ma7 ültette át magyar nyelvre.
Mit sikerült elérnie az oktatásügyben, mióta elfoglalta pozícióját?
Az első lépés szimbolikus volt, az, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén kommunikáljunk. A minisztérium honlapján külön részt alakítottunk ki a nemzetiségi oktatásügynek, és lefordítottuk azt ruszinra, roma nyelvre és magyarra is. Főként magyarul kommunikálunk, hiszen a legtöbb nemzetiségi iskola magyar nyelvű. A határozatokat magyar nyelven is kiadtuk, sőt, most először roma nyelven is. (…) A koronakrízis alatt is sikerült növelnünk a nemzetiségi oktatásra szánt forrásokat, 48 ezer eurós pályázatot írtunk ki és két magyar tanulmányi verseny is bekerült a minisztérium hivatalos versenyei közé.
Egyfelől ezek szimbolikus lépések, másfelől kezeljük a dolog gazdasági oldalát, de dolgozunk azon is, hogy a kormány programnyilatkozatában leírtak megvalósuljanak.
Mi mindent tervez még megvalósítani ebben a választási időszakban?
A fő cél, hogy a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatokat végrehajtsuk. Számomra a nemzetiségi oktatás legnagyobb problémája a szlovák nyelv tanítása. Intenzíven foglalkozunk a kérdéssel. (…) Új metodika kidolgozásán ügyködünk, azt szeretnénk elérni, hogy a szlovákot idegen nyelvként oktassák a nemzetiségi iskolákban.
Fontos, hogy gyakorlati szempontból is bírják a nyelvet a diákok. Itt nyári táborokról vagy cserediák-programokról lehetne szó. Ezen kívül el kell készítenünk a nemzetiségi iskolák és kisiskolák átfogó felmérését is.
Találkozott Potápi Árpád Jánossal is, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkárával. Ők miként látják a magyar iskolák helyzetét Szlovákiában?
Kifejezetten konstruktív találkozó volt. Kellemesen meglepett, hogy egyetértettünk például a szlovák nyelv tanításával kapcsolatos kérdésekben. Arra jutottunk, ha biztosítani szeretnénk a magyar iskolahálózat minőségét, a szülőknek már az óvodai nevelésben is a magyar nyelvet kellene választaniuk. (Ez a kijelentés mintha a múltkori, félresikerült mondatok élét igyekezne elvenni – a szerk. megj.) Beszéltünk az iskolatámogatási rendszerről is. Mindketten azt akarjuk, minél jobbak legyenek az iskoláink. De előbb egy jó analízisre van szükségünk, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges adatok.
Milyen előnnyel jár az anyanyelvi oktatás a kisebbség számára?
Saját tapasztaltaimból indulok ki, hiszen én is a magyar nemzeti kisebbséghez tartozom. magyar óvodába, alapiskolába és gimnáziumba jártam. (…) Magyarul beszéltünk a családban. Nem tudom elképzelni, hogy szlovák iskolába jártam volna, hiszen nekem akkoriban a szlovák nyelv idegen volt, mint az angol például.
A magyar oktatás számomra nagy előnyt jelentett, anyanyelvemen tanultam meg írni, olvasni, de például a matematikát is. Ezen kívül persze az identitás és a kultúra megőrzésében is nagy szerepe van.
Mi a nemzetiségi iskolák legnagyobb problémája?
Biztosan nem a minőségük!
A legnagyobb probléma a szlovák nyelv tanítása, ezt be kell vallanunk és neki kell állnunk foglalkozni vele. Tisztelet a kivételnek persze, vannak jó iskolák és tanárok, ahol és akik remekül tanítják a szlovák nyelvet. Ezt leszámítva a nemzetiségi iskolák problémái azonosak azokkal, amelyekkel a szlovák iskolák néznek szembe. Például a tankönyvek minősége, a pedagógusok továbbképzése és kiértékelése, ilyesmik.
Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható!
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok