Nagyboldogasszony napja van

431-ben Epheszosz városában tartották meg a keresztény világ harmadik egyetemes zsinatát, melyen élénk vita folyt arról, hogy vajon emberi vagy isteni személynek adott-e életet Szűz Mária. Az antiochiai iskola képviselője és egyben pátriárkája, Nesztoriosz püspök ugyanis prédikációiban elvetette Mária Istenszülő mivoltát, tehát azt hirdette, hogy az csupán egy bűn elkövetésére is hajlamos emberi lénynek adott életet, kiváltva ezzel a többi egyházfő nemtetszését.

A már említett zsinat azonban másképpen határozott: Máriát Istenszülővé nyilvánították, Jézust pedig emberi és isteni volta ellenére is egy személyként ismerték el, Nesztoriosz tanait, a nesztorianizmust pedig eretnek mozgalomként könyvelték el. Mária ünnepnapja az ókori Keleten igen hamar elterjedt. A hagyomány szerint Isten Mária holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem halála után a mennyei dicsőségbe emelte.  Az ünnep jelentőségét látva Róma is átvette azt – Assumptio Beatae Mariae Virginis néven – a 8. században.

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint Magyarországon Szent István óta parancsolt ünnep. István király augusztus 15-ét tette meg ünnepnapjává, sőt, ezen a napon ajánlotta fel Szűz Máriának Magyarországot is – innét ered a Regnum Marianum kifejezés.

Ezen a napon tartjuk Magyarország Patrónájának az ünnepét is a Mária-kegyhelyekre való zarándoklattal, körmenetekkel és az országszerte rendezett búcsúkkal. Különösen fontos itt megemlíteni a Nógrád megyei Szentkút és a Pest megyei Márianosztra búcsújáró helyeket, hiszen a környék valamennyi falva rendszeresen indít autóbuszokat e napon a két helyre.

S végül kihangsúlyozva az ünnep fontosságát Palócföldön: sok templom titulusa kapcsolódik a Mária-kultuszhoz (Ipolyszalka, Ipolyság, Ipolyhídvég, Nagycsalomja, Leszenye, Dacsókeszi, Csáb, stb.), valamint nem kevés köztéri Szentháromság-szoborcsoport (Ipolynyék, Palást, Drégelypalánk) kapcsolódik a már említett kultuszhoz.

Címkék: Nagyboldogasszony, Regnum Marianum, ünnep