Pünkösd, a húsvéti idő lezárása

Pünkösd a húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amely idén május 23-ra esik. Az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza.

Az Ószövetségben a mai pünkösdnek megfelelő ünnep zarándokünnep volt, amelyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Jahve színe előtt (Kiv 34,23; MTörv 16,16). Az ünnep elnevezése a történelem során változott, a hetek ünnepét, az aratási ünnepet (vö. Szám 28,26) felváltotta az első kéve felajánlása utáni ötvenedik nap ünnepe (vö. Lev 23,9–14; Tób 2,1; 2Mak 12,32; ApCsel 2,1), az örömünnep (vö. Iz 9,2), amelyen hálát adtak Jahvénak a búzatermésért. Innen származik az ötvenedik – görögül pentékoszté – elnevezés, amely szóból ered a magyar elnevezés: pünkösd. Jézus korára az ünnep új tartalommal is bővült: a Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapja lett, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt. Zarándokünnep volt Izrael népe számára, az egyik olyan alkalom, amikor nagy sokaság érkezett Jeruzsálembe (ApCsel 2,5). 

Az Újszövetségben új értelmet nyer az ünnep jelentése: a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja (ApCsel 2,1–13), éppen az a nap, amikor a zsidó nép a törvényadást ünnepelte.

Pünkösd ünnepnapjához három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti és akinek eljövetelét Jézus búcsúbeszédében megígérte; az Egyház alapítása, valamint az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete, hisz a Szentlélek erejével azok az apostolok, akik addig talán Izrael földjét sem hagyták el, szerte a Római Birodalomban hirdetni kezdték Jézus feltámadásának örömhírét. A Szentlélek kiáradásának eseményét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2,1–11) rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

Pünkösd ünnepén olvashatjuk a Szentleckében: „A test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test. Így Krisztus is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel:

akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok. Mindannyiunkat egy Lélek itatott át.” (1Kor 12,12-13.)

Engedjük, hogy Krisztus szeretetének misztériuma átjárja lelkünket és adjunk hálát azért a közösségért, amelyet Ő mutat meg nekünk a Szentlélek eljövetele által. Ne fáradjunk el kérni a Szentlélek segítségét, hogy az összetartozás lelke járja át minden ember szívét és az irgalom és a testvéri szeretet ne csak üres szavak legyenek, hanem tettekké válva reményt adjanak embertársainknak a világunkat ma is sújtó nehézségek között.

Pünkösd előtti szombaton, tegnap tartották a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik.                                                                                

MKPK Sajtószolgálat

Címkék: egyház, kereszténység, pünkösd