Ha a szabadban tartózkodunk, gondoljunk a kullancsveszélyre

A SZK Közegészségügyi hivatalának tájékoztatása szerint  a kullancsok főleg a 20 cm fölötti magasságú füves területeken fordulhatnak elő,  vagyis a kertekben, parkokban, erdőkben, ám az utóbbi évek klímaváltozásának köszönhetően már akár a tengerszint feletti 1000 m-es magasságban is megélnek.

A levelek végén, a fűszálakon vagy az alacsonyabb bokrok ágain bújnak meg.  

“Leginkább a tölgy- és gyertyánerdőket kedvelik.  A fertőzött kullancsok terjesztik a  borreliózist, vagyis a Lyme-kórt, illetve a kullancs okozta agyhártyagyulladást is.”

Nem minden kullancs vírushordozó.

“Fertőzött kullancsok leggyakrabban a Vág menti területeken fordulnak elő.  Éve óta itt jegyzik a legtöbb agyhártyagyulladásos  esetet, bár Szlovákiában ennek előfordulása nem túl magas.  Endémiás területnek számít Szlovákia délnyugati része,   a Tribecs- és a Madaras-hegység, a Nyitrai-fennsík, a Kis-Kárpátok, valamint a Lévai, Nyitrai, Érsekújvári és Trencséni járások.”

A kullancsfertőzés megelőzésének alapelve, hogy kerüljük a veszélyes területeket – az erdőszéleket, a bozótos, bokros növényzetet.

“Viseljünk megfelelő öltözéket, amely testünk nagy részét befedi, főleg hosszú nadrágot, zoknit, ajánlatos világos ruhát felvenni, amelyen könnyebben észrevesszük a kullancsot, ezenkívül használjunk kullancs elleni szert, s hazatérés után vizsgáljuk át egész testünket.”

A kullancs leggyakrabban a fej hajjal  fedett részein, az ágyékon, a hónaljban, a fül mögötti részeken, a térdhajlatban vagy az intim testrészeken fordul elő.  

“A kullancsot  csipesszel távolítsuk el, amelyet nyomjunk a lehető legközelebb a bőrfelülethez.   Lassan, finom mozdulatokkal, forgatás nélkül vegyük ki, óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól, nehogy beszakadjon. A legfontosabb, hogy károsodás nélkül, egészben távolítsuk el.  Ne csepegtessünk rá olajat, mert fulladni kezd, és  a fertőzött vért a sebbe üríti. A fejével együtt próbáljuk kivenni.   Ha nincs kéznél gyógyszertári fertőtlenítőszer (jódoldat), használjunk bármilyen alkoholos oldatot.  Amennyiben nem sikerült egészben eltávolítani, keressük fel az orvost.”

A Lyme-borreliózis a borélia bakériumok által terjesztett megbetegedés.

“A borreliózist  változatos klinikai kórkép és különböző szervi tünetek jellemzik. Lappangási  ideje a néhány naptól akár több évig is  terjedhet, gyógyítása antibiotikumok hosszú távú szedésével történik.   Nincs ellene védőoltás.  A kezeletlen borreliózis  akár egész élethosszig tartó egészségügyi problémákat okozhat, érintheti a szív- és érrendszert, az ízületeket és az idegrendszert is.  Három stádiuma ismert – az elsőt a bőrelváltozás, az ún.  erythema migrans jellemzi. A csípés körül a bőr bepirosodik, a bőrpír terjed, s ezzel egy időben a közepe halványodik. Kísérheti hőemelkedés, fáradtság, izom- és ízületi fájdalmak.  A második stádiumban – gyakran csak hetek vagy hónapok múltán – jelentkezhetnek további bőrpanaszok, ízületi, idegrendszeri, szív- és érrendszeri problémák és izomfájdalom.  A harmadik stádiumban – néhány hónap vagy akár évek múltán – károsodik a központi idegrendszer, bőr-, ízületi és szaruhártya-gyulladás lép fel. “

A kullancs  által terjesztett agyhártyagyulladás vírusos megbetegedés.

“Egy szezonális jellegű megbetegedés, mely általában áprilistól októberig jelentkezik. A vírushordozó a szervezetbe bekerült fertőzött kullancs,   de terjedhet a fertőzött juh, tehén vagy kecske tejével is.  Tájainkon a leggyakoribb vírushordozó a  Ixodes ricinus.  A vírus gazdaállatai lehetnek a rágcsálók, de nagyobb testű állatok is   (egerek, sünök, mókusok, nyulak, borzok,  madarak, rókák, őzek, juhok, kecskék, szarvasmarhák, lovak, kutyák, macskák). Emberről emberre nem terjed.”

A betegségnek két fázisa van.

“Az első fázist az influenzaszerű tünetek jellemzik – láz, fejfájás, hányinger, étvágytalanság, izomfájdalmak. Ezt követi egy tünetmentes időszak, amely 1-20 napig  tart.  A második fázisban, amely néhány nap után következik be,  a központi idegrendszer károsodását jelző tünetek jelentkeznek, fokozódó fejfájás,  hányás, tarkómerevség, zavart tudat és memória,  tájékozódási zavarok, szédülés, idegbénulás.   Lappangási ideje 7-14 nap.”

A kullancs  által terjesztett agyhártyagyulladás ellen létezik védőoltás.  Gyermekek 1 éves kor felett olthatók.

“Az oltás három oltóanyag beadásából áll , az első adagot a legalkalmasabb a téli hónapokban beadatni – januárban vagy februárban. A második adagot 1-3 hónap múlva adják be, majd a harmadikat a második adag után 9-12 hónappal. Van egy egyszerűsített formája is, amikor a második adagot az első után két héttel adják be. Az első két adag már részlegesen véd a fertőzés ellen.  A teljes oltás mintegy három évre ad védettséget, három év után ajánlatos az egyik oltóanyagot újra beadatni.  Az ellenanyagok a második adag beadása után 10-14 nappal kezdenek termelődni.    Az oltással  és az esetleges mellékhatásokkal kapcsolatos tájékoztatást  érdeklődés esetén valamennyi gyermekorvos és háziorvos nyújthat.”

Címkék: agyhártyagyulladás, kullancs, megelőzés