Minden szlovákiai magyar tisztában van az ország 1996-os közigazgatási reformjának negatívumaival: a déli, többé-kevésbé egységes területi sávban élő magyarságot öt megyébe – a pozsonyiba, nagyszombatiba, nyitraiba, besztercebányaiba és a kassaiba – osztották be, ráadásul a járásokat is úgy alakították ki, hogy a területükön élő magyarság százalékarányát minél „lejjebb tolják”. Erre kiváló például szolgálhat akár az Érsekújvári-, Lévai-, vagy akár a Nagykürtösi járások is.
Bár az állam adott némi lehetőségeket az egyes önkormányzatoknak, mint amilyen Ipolyság is volt, hogy javasolhatnak egy számukra előnyös megoldást, de valamennyi esetben még válaszra sem méltatták az ilyen beadványokat. Sok más városhoz hasonlóan Ipolyság is igényelte, hogy járási központ legyen, ezt azonban a kormány elvetette. Hogy milyen pozitívumokkal járt volna az Ipolysági járás létrehozása, az kiderül A Hét c. hetilap 1996-os egyik kiadásából, a város akkori polgármesterével, Zsolnay Ernővel készített interjúból.
Azt maga a kormány is hangoztatja: a területi átrendezés célja, hogy a közigazgatást, az ügyintézést minél közelebb hozza a lakossághoz. Ipolyság a jelenlegi járási székhelytől, Lévától harminchat kilométerre fekszik, és az egyik fő ok éppen az volt, hogy ezeket a távolságokat a polgárok javára változtassuk meg.
Egyébként a múltban már létezett Ipolysági járás, de annak területét 1960-ban közigazgatásilag három másik járás között osztották szét. Oktatási, gazdasági, vagy kulturális téren városunknak máig megmaradt a természetes vonzása, ami az új járás kialakításának fontos feltétele.
Milyen formában igényelték az Ipolysági járás létrehozását?
A területi-közigazgatási elrendezésről szóló törvényjavaslatot véleményeztük, és olyan pragmatikus érveket soroltunk fel, amelyek mindenben megfeleltek a kormány kritériumainak. írásbeli választ ugyan nem kaptunk, de konzultációkat folytattunk a belügyminisztérium illetékes főosztályával, és a parlamenti pártoknak is tolmácsoltuk véleményünket.
Mely terület tartozott volna az önök által javasolt járásba? Megegyezett volna ez az egykori Ipolysági járással?
A régi Ipolysági járáshoz harminchat település tartozott, ez a szám azonban, elsősorban több község összevonásának köszönhetően, csökkent. Most huszonhét község kérte az Ipolysági járás létrehozását. Meg kell még jegyezni azt is, hogy az egykori járás északi részén fekvő szlovák települések nem mutattak nagy hajlandóságot az új Ipolysági járás létrehozásának támogatására, ők inkább Korpona felé húznak.
Azt, hogy a miénkhez hasonlóan sok más város igényét is figyelmen kívül hagyta a kormány, kimondottan politikai döntésnek tartom.
Lenne elegendő épületük, helyiségük, a járási szintű hivatalok elhelyezésére?
Éppen az volt az egyik fő érvünk, hogy Ipolyságon elegendő önkormányzati, illetve állami tulajdonú épület van, amelyek felhasználhatók erre a célra, ráadásul ezek az épületek a városközpontban vannak, ami a polgárok szempontjából is rendkívül kedvező.
Belenyugszanak a kormány döntésébe, vagy tesznek valamilyen további lépéseket az Ipolysági járás létrehozására?
A belügyminisztérium eredeti javaslata a mi régiónkat Korponához csatolta volna, és legalább ezt az anomáliát sikerült elkerülni, és elérni, hogy végül is megmaradtunk a Lévai járásban. Más dolog, hogy belenyugodtunk-e a kormány döntésébe. Szerintem sosem szűnhet meg az az igény, hogy Ipolyság járássá váljék. Azt gondolom, hogy az olyan abnormálisán nagy járások, mint amilyeneket a kormány DélSzlovákiába tervez, nem állják ki az idő próbáját, a mindenkori szlovák kormány rákényszerül majd a jelenlegi tervezet átértékelésére. Mi addig is ápoljuk az Ipolysági járás gondolatát, és bízom abban, hogy eljön az idő, amikor ez a gondolat meg is valósul.
Mint látjuk, a helyzet majd’ huszonöt év után máig változatlan. Viszont a remény hal meg utoljára!
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok