Intézményt akarunk vagy minőséget?

Hangzott el a kérdés 2025. március 6-án az ipolysági városházán a Honti Kaszinó rendezvényén. Voltunk, vagyunk. Leszünk? című előadásában Fodor Attila, a COMENIUS Pedagógiai Intézet igazgatója nyújtott betekintést a szlovákiai magyar iskolahálózat helyzetébe.

Az est folyamán szó esett a középiskolákat és a gimnáziumokat érintő optimalizációról, kiváltképp az ipolysági Szondy György Gimnázium és a Pongrácz Lajos Alapiskola összevonásról.

A szlovákiai magyar iskolahálózat 673 intézményből áll, amelybe beletartoznak az óvodák, alapiskolák, középiskolák, gimnáziumok és szakképző intézmények is. A fent említett 673 intézményben, mintegy 50 ezer gyerek tanul. Az alapiskola kilencedik évfolyamát elvégzett tanulók 26%-a kénytelen szlovák szakiskolát választani magyar képzés híján. Ami azt eredményezi, hogy csökken a magyar oktatásban tanulók aránya.

„Kétszer annyi épületünk van, mint gyerek”

– zárta Fodor Attila miután statisztikai adatokkal szemléltette a magyar iskolában tanulók csökkenő tendenciáját.

Ipolyság lakossága folyamatosan csökken, jelenleg már nem éri el a 7000 főt. A városban mégis több óvoda, alapiskola és gimnázium is működik. Az 5 óvodába összesen 216 gyerek jár, 103 tanuló magyar és 113 tanuló szlovák nyelvű intézménybe. A városban 4 alapiskola, két magyar, két szlovák nyelvű működik, összesen 414 magyar, és 549 szlovák tanulóval.

„Erre az alacsony létszámra sok egy ekkora városnak négy alapiskola, három gimnázium pedig egyenesen luxus. Egy korszerű, gazdag kínálatú iskola működéséhez sikeres pályázatokra van szükség. Erre pedig egy kis létszámú intézménynek korlátozottabbak az esélyei”

– hangzott el az est folyamán.

Fodor Attila előadásában felvázolta az alapiskola és a gimnázium alkotta iskolaközpont pozitív előnyeit is. A nagyobb létszám erősebb intézményt és stabilabb működést jelent. Az állami források összeadódása egy hatékonyabb forrásfelhasználást tesz lehetővé. Az anyaországi források a fejlesztésre fordíthatóak, ahelyett, hogy csupán a fenntartást szolgálják. Az iskolaközpont a nagyobb diáklétszámának köszönhetően nagyobb pályázatokba, projektekbe tud bekapcsolódni. Az előnyök közé tartozik, hogy az iskolaközpont gazdagabb programkínálatot tud nyújtani, ezáltal kielégítve a partneri igényeket is. A diákok körében nő az esélyegyenlőség, mivel a több forrásnak köszönhetően nagyobb összeg jut támogató, felzárkóztató és fejlesztő feladatokra. Az iskolaközpont egy stabilabb és egy nagyobb létszámú szakképesített pedagógusközösséget is jelent, ahol arányosabb a belső feladat- és tehermegosztás. Az alapiskola felső tagozatos pedagógusai számára új, motiváló kihívást jelenthet a középfokú oktatásban való részvétel, főleg az érettségire/felsőfokú tanulmányokra való felkészítés.

Az iskolaközpontnak megmarad a magyar arculata és jellege. Minden magyar iskola egyben magyar közösségi, kulturális hely és intézmény is.

Az iskolaközpont nem egyedülálló gondolat, hiszen országszerte megfigyelhető, hogy az egyházi iskolák szinte csak ebben gondolkodnak, akár a rimaszombati Tompa Mihály Református Oktatási Központ, a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont, és az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola. Továbbá ide sorolhatnánk az alternatív iskolákat, mint például a Waldorf, Montessori típusúakat is, akik e megszokottól eltérő módon szeretnék felépíteni az alapoktól a rendszerüket.

Az optimalizációnak azt a feltételt is teljesítenie kell, hogy az iskolaközpontok viszonylag jól elérhetőek, anyagilag fenntarthatóak legyenek, de ez a kettő nem ér semmit, ha a minőséget nem tudják emelni. Az összevonásnak az a lényege, hogy jobb legyen a minőség.

Nemcsak az est folyamán, hanem egyéb szakmai fórumokon rendre elhangzott, hogy az ipolysági modell a követendő példa, ez a helyes út a minőségi, erős, fenntartható iskolák kialakítása felé.

A szakmai előadáson iskolaigazgatókon kívül, hivatalvezetők és önkormányzati képviselők is részt vettek. Az est moderátora a Honti Kaszinó vezetője, Kapusník Csaba volt.