Ha a nyári hónapokra – elsősorban júliusra és augusztusra – gondolunk, rögtön a fesztiválszezon is az eszünkbe jut. Hogy kicsit pontosítsuk a dolgot, csak eszünkbe jutna, hiszen idén a világjárványnak köszönhetően valamennyi nagyobb zenei fesztivál elmaradt. Ettől függetlenül az ember saját zenei ízlésének megfelelően továbbra is hallgatja kedvenc előadóinak albumjait. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy az általunk megkérdezett három fiatal melyik zenei stílust preferálja és miért. Lássuk!
Novák Bernadett, Ipolynyék
Általánosságban elmondhatom magamról, hogy többé-kevésbé mindenevő vagyok zenei téren; ha valamilyen dal megtetszik, legyen akármilyen műfajból, szívesen meghallgatom újra és újra. Ettől függetlenül van pár olyan színe a zenei palettának, ami számomra kiemelkedően kedves, s a nagyon lassan változó ízlésemtől eltekintve is állandó, biztos pontként vannak jelen az életemben. Elsőként a komolyzenét említeném meg, amelynek világába a zeneiskolás tanulmányaim vezettek be. Minden korszak dallamainak megvan a maguk szépsége és különlegessége, mégis a romantika és a barokk volt az, ami a leginkább megfogott, képviselőik közül pedig Chopint, Rachmaninovot, Elgart; a barokkot illetően pedig Bachot és Telemannt emelném ki, mint kedvenceimet, a kortárs zene kapcsán Ludovico Einaudit és Philip Glasst. Noha a klasszikus zene örök érvényűségét, csodálatos dallamait és magával ragadó jellegét nem vitathatja el senki, szerintem a rockzene is elengedhetetlen része az életnek. Abszolút kedvencem a Red Hot Chili Peppers kaliforniai funk-rockzenekar, a stílusuk, dallamviláguk, a tagok zenei profizmusa és az egyediségük mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a világ leghíresebb bandái egyikeként tartsák őket számon. Az élet viharaiban a zene számomra az a kis sziget, ahol mindig nyugalomra lelhetek.
Oros Attila, Felsőszemeréd
Amióta gitározom, a kedvenc műfajaim egyike a gospel. Rengeteg blues elemet tartalmaz és keresztény tematikájú dalokat foglal magába. Tizennégy éves korom óta játszom aktívan, majd tizenhét éves koromban bekerültem egy gyülekezeti zenekarba, ahol minden vasárnap Istent dicsőítő dalokat játszottunk. Szerintem ez az a műfaj, amely igazán visszaadja a zene valódi célját, azt, hogy Istent dicsérje. Rengeteg keresztény előadó dalait játszottam az évek alatt, mint Michael W. Smith, vagy Don Moen dalait. A klasszikus zene mint műfaj is a kedvenceim közé tartozik, bár nem vagyok a művelője, de rengeteg inspiráció forrása volt mindezidáig Chopin vagy Bach zenéje, akiket bármikor szívesen hallgatok. A zene és a zenélés nyilván mindenkinek más-más egyéni célt szolgál, valamint egy kifejezőeszköz sok-sok témában. Számomra viszont a legfontosabb, hogy Isten és Jézus Krisztus dicsérete legyen az első helyen, amire egy tökéletes közeget biztosít a zene.
Straňák Zoltán, Ipolyság
Fiatalkorom óta közel áll hozzám a zene, több platformon is aktívan érintkezek vele. Az ipolysági művészeti iskola végzős növendéke vagyok, ahol klasszikus zenét, klarinétot tanulok. Emellett életem szerves részét képezi a népművészet, néptánc és a népzene. A népzenét játszó Húros Bandába brácsázom és népi brácsát tanulok. Másik együttesem az MIT Zenekar, amivel különféle rendezvényeken vállalunk fellépéseket. Repertoárunkban megtalálhatók ismert magyar, angol és szlovák slágerek a rocktól, a magyar nótán és a rock & rollon keresztül egészen a mulatósig. Harmadik zenekarom pedig a Jövőre. Az osztálytársaimmal együtt alapított zenekar saját számokat és feldolgozásokat játszik, amiből két hete Ipolyságon hallhatott ízelítőt a közönség, legutóbb pedig Ipolybalogon koncerteztünk a múlt hétvégén. Ennyi impulzus hatására nehéz egy konkrét kedvenc stílust kiemelnem. Elég sokrétű a zenei ízlésem, nyitott vagyok minden irányzat felé, kizárólag a zene minősége szabja a határokat. Szabadidőmet zenéléssel és zenehallgatással töltöm. Ami a legtöbbet pörög a lejátszási listáimon, az talán a magyar népzene és a kortárs magyar könnyűzene. A Jövőrével, ahogy már említettem saját számokat is játszunk. A koncertünk előtt próbáltunk rájönni, hogy milyen stílust képviselünk a zenénkkel, kihez hasonlíthat a hangzásvilágunk. Erre nem sikerült egyértelmű választ találni, ami úgy vélem pozitív lehet a jövőt illetően. A zenei piacon az új, stílusteremtő előadók a legkeresettebbek, legsikeresebbek, én is ezeket keresem, támogatom. Úgy vélem a hazai piac is temérdek lehetőségeket tartogat, de a kortárs zenekarok közül még egyiknek sem sikerül átlépni a határokat és kihasználni a nemzetközi hírnév adta előnyöket és az ezzel járó lehetőségeket. És hogy a kedvenc stílusomról is beszéljek: a népzene minden időben, hangulatban, állapotban megszólítja az embert. A népzene tartalmazza az életet, a mindennapok rezgéseit, örömeit, problémáit, magában hordozza a fájdalmat, de szórakoztató célja is van. Rendkívül sokrétű és nagyon közvetlen, hisz egyszerű emberek alkotta találmány. Bánatra lelki sebtapasz, örömre katalizátor. Napjainkban bármelyik internetes platformon elérhető az autentikustól egészen a kortárs népzenekarok felvételeiig. Mindenkinek ajánlom a figyelmébe, megéri belemerülni a jó magyar népzene világába.
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok