Ragaszkodjunk-e az élelmiszerboltok vasárnapi nyitvatartásához?

Próbálkozott a törvényhozás már Magyarországon is lépni ez ügyben – kevés sikerrel. Az utóbbi időben pedig Felvidéken is megtapasztalhattuk, milyen az, ha vasárnap nem nyitnak ki az élelmiszerboltok. Kényes és összetett témakör, éppen ezért kikértük egy bolti eladó, egy átlagos vásárló és egy egyházi személy véleményét is…

Sulyan Nicolas, Ipolyság

Először, amikor meghallottam, hogy vasárnapoként zárva lesznek a boltok, nekem is felcsillant a szemem: milyen jó lesz minden vasárnap otthon pihenni. Viszont a valóság teljesen más lett. Én, aki már több mint 2 éve pontosan mindig ugyanazokon a napokon dolgoztam, és megvolt már megszokott hetirendem, összezavarodtam – teljesen felborult a rendszer a vasárnapi boltzár miatt.

Akkor nem gondoltam arra, hogy a havi két kiesett vasárnapomat le fog kelleni dolgoznom más napokon, amelyek azelőtt mindig szabadok voltak.

Hozzáteszem, az is negatívan érintett, hogy ugyanannyi órát kell ledolgoznom havonta, mint azelőtt, és ugyanannyi, ha nem több, energiát fektetek bele a munkába – minden szombaton kitör a bevásárlási őrület és ezt még kevesebb fizetésért…

Összegezve nincs több pihenés, inkább több munka – kevesebb pénzért.

Tóth Péter atya, Egeg

Ha csak az élelmiszerboltokat nézzük, mint keresztények, ragaszkodnunk kell a szentíráshoz, abból kell kiindulnunk: a pihenés szent. Lehetőséget ad a földi teendők kimerítő folyamataiból való kilépésre. A 7. napon az Isten is megpihent, mondja a Teremtés könyve. A munkához joga van az embernek, ebből adódik, hogy a pihenéshez is van joga: a megfelelő családi, vallási, kulturális élményekkel is gyarapítani az életét.

Ha pl. a kórházakról, rendőrségről beszélünk, akik a közjót szolgálják, ilyen esetben más a helyzet, ők nem termelnek, hanem szolgálnak. A szolgálat nem tűri a szünetet, ahogy a papok esetében sem. Ilyen a rendőr, az orvos, a nővér, a tűzoltó – ezek küldetések, ugyanúgy, mint a papi hivatás is. A pap legtöbb munkája pont vasárnap van, de valójában nem munka ez, hanem szent küldetés.

A bevásárlóközpontok/multik/élelmiszerboltok – akik profitot termelnek – esetében meg lehet adni azt az egy szabadnapot. Ami keresztény szemszögből épp a vasárnap.

Magyarországon és Szlovákiában papíron a legtöbb ember még mindig keresztény. Már a Római Birodalomban elhatározták a milánói ediktum után, mely biztosította minden vallás szabadságát, hogy Krisztus feltámadását ünnepeljék az emberek és a családjaikkal töltsék azt a napot. Ez évezredes hagyomány Európában, az utolsó nap a pihenés napja – mindez a keresztény tradíció által született.

Felmerül a kérdés, hogy nem mindegy-e, melyik nap. Ez jogos, de én a keresztény szemszögből nézem. A lényeg, hogy meg kell különböztetni a boltot, az ipart és a közjót szolgáló hivatásokat.

Bukor Erzsébet, Ipolyság

Az idősebb generáció még emlékszik azokra az időkre, amikor nem volt ennyi bolt, a boltokban nem volt ennyi és ennyiféle áru, sőt nem voltak 24 órás nyitvatartások sem. A vasárnapi nyitvatartás fogalma még teljesen ismeretlen volt. A rend az volt, hogy a boltok szombaton délben bezártak, ünnepnapon soha nem voltak nyitva. Talán ebből a bevezetőmből is kitűnik, mi a véleményem a vasárnapi nyitvatartásról.

Úgy gondolom, a vasárnapi nyitvatartás csakis a vásárlók kényelmét szolgálja, és az üzemeltetők minél nagyobb bevételre való törekvése a mozgatórugója. A kereskedelemnek azonban a vásárlókon és a vállalkozókon kívül van még egy nagyon fontos résztvevője: az eladó. Akinek van családja, esetleg kisgyermekei, idős szülei, akik az ő támogatására szorulnak, problémája, gondja. Nem tartom tehát helyesnek, hogy a mi kényelmünk és a nagyobb bevétel érdekében mindezt félresöpörje és feláldozza magánéletét. Vasárnap, a nehéz munka után, igenis kijár mindenkinek a pihenés, a családdal együtt töltött örök pillanatok A vásárlók pedig vegyenek meg mindent szombaton, ami pedig elfelejtődött, azt majd hétfőn pótoljuk.

Címkék: ankét, körkérdés, vasárnapi boltzár