A pesti forradalom és a forradalmi Nagysalló

1848 tavaszán az Európa országain átsöprő forradalmi hullám március 15-én elért Magyarországra is. A pesti forradalmárok 12 pontban foglalták össze a céljukat. Követelték a jobbágyfelszabadítást, a független nemzeti kormány megalakítását, a sajtószabadságot, közteherviselést és a törvény előtti egyenlőséget.  

A március 15-ei események a Pilvax kávéházban kezdődtek. Az itt összegyűlt tömeg átvonult az egyetemhez, ahol Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, és felolvasta 12 pontot. A Landerer-Hackenast nyomdában ezeket kinyomtatták és a tömeg között szétosztották. A Nemzeti Múzeumnál népgyűlést szerveztek, majd közösen a városházához indultak, ahol követelték a 12 pont elfogadását. Továbbá kérték a már két éve raboskodó Táncsics Mihály szabadon bocsátását is. Az eseménysorozat a Nemzeti Színházbeli programmal zárult, ahol 18 órától a Bánk bánt játszották.

V. Ferdinánd elfogadta a magyarok követeléseit, s megalakult a felelős magyar kormány, a kijelölt miniszterelnök gróf Batthyány Lajos lett.

A császárt decemberben lemondatták, és a fiatal Ferenc József került a császári trónra. Az új uralkodó rögtön visszavonta a korábbi engedményeket és támadást indított Magyarország ellen.  44 000 fős sereggel tört be az országba, s ezzel kitört a magyar szabadságharc.

Az elfogadott 12 pont magában foglalta a nemzetőrség létrehozását is. A dokumentumok megőrizték a hölvényi és a nagysallói lovas nemzetőrök teljes névsorát. Vízi Péter nagysallói nemzetőr leszármazottjai mai napig a községben élnek. Valószínű kevesen tudják, hogy az elhíresült Kossuth indulót nagysallói nemzetőrök költötték. A Kossuth Hírlap 1848. december 23-i számában megjelent írásból kiderül, hogy a „fiatalság a katona élettől nem irtózik. Kitetszik az egyszerű dalocskából, is melyet n.sallói földmíves legények csináltak:

 Kossuth Lajos azt izente,

Nincsen elég regimentje;

Ha még egyszer azt izeni,

Mindnyájunknak el kell menni”.

Kevesen tudják, hogy a szabadságharcnak volt egy fontos győztes csatája, amelyet éppen a környékünkön vívtak meg. Napjainkban, aki áthalad Nagysalló fő útján, nem kerülheti el, hogy ne vegye észre a parkban magasodó gránit obeliszket, amelyet 1876-ban állíttatott Bars vármegye közönsége az elesett hősök emlékére.

1849. április elején kezdetét vette a magyar hadsereg ellentámadása, a tavaszi hadjárat, melynek az egyik legnagyobb győzelmét éppen Nagysallónál április 19-én vívták a magyar honvédek szemben az osztrák seregekkel. A 29 éves Klapka György tábornok vezényelte le az ütközetet, de itt harcolt Damjanich János tábornok és Gáspár András tábornok is.

A Rabacz család krónikájából kiderült, hogy március elsejével kezdték meg a szántást, de 24-ére hófúvással visszatért a hideg idő, így kint nem tudtak dolgozni, még a „garami malmok is lassan őröltek”. A Rabacz család krónikája elmeséli, hogy a faluba elsőként az osztrákok érkeztek meg, a falu lakossága pedig kíváncsian, leskelődve állt ki az udvarra és a kapuk elé. Az osztrákok pedig mindenkit visszakergettek a házaikba.

Április 15-17. között érte el a magyar sereg a Garamot, s hozzákezdett a partváltás előkészületeihez, Klapka hadteste Kálna, Damjanich Óbars, míg a VII. hadtest Zsemlér mellett fogott hídverési munkába.

Klapka tábornok visszaemlékezéseiben a következőket jegyezte fel:

„1849. április 19. napja szép tavaszi nap volt. Sejtelmünk sem volt az ellenség közellétéről, amidőn egyszerre előcsapatomból néhány huszár jött lóhalálában, azzal a jelentéssel, hogy az ellenség nagy erővel Nagysallót tartja megszállva. Legott leszálltam a kocsimról, lóra szöktem, s az elővéd legkülső vonaláig lovagoltam, hogy személyes meggyőződést szerezzek magamnak ennek a hírnek a valódiságáról. Valóban ott találtam az ellenséget, amint éppen Nagysalló falu kijáratát megszállani s a falu mögötti dombokon seregének zömét csatarendben kifejteni kezdette. Tudósítottam Damjanichot, aki hadtestével utánam jött, az ellenég jelenlététől, s kértem őt, hogy tőlem balra vonuljon fel. Mihelyst Damjanich első osztályai a harcvonalba értek, s engem támogatni képesek valának, azonnal megadtam a jelt a támadásra. Kezdetét vette a véres nagysallói csata, amelyben mi hatórai nehéz küzdelem után győztesek maradtunk. Az ellenség visszavonulása rendezetlen futássá fajult. A Nagysallónál kivívott győzelem a legdöntőbb volt minden eddigiek között ”

A délelőtt 10 órakor kezdődő csata, tehát délután 4 órára véget ért. Halomban feküdtek a sebesültek, a lelőtt lovak, a törött szekerek. A csatának több mint 1400 halottja volt, köztük két civil is áldozatul esett.

A lakosság segítségével összegyűjtötték a sebesülteket, majd őket a lévai és az esztergomi kórházba szállították. A hősi halottakat tömegsírokba temették. A honvédek az esti órákban ökröt sütöttek, és ma az ökörsütés helyén a győzelemre állított gránit emlékmű áll. A hadvezetés a Fába-féle nemesi kúriában ülte körül az herendi porcelánnal megterített ünnepi asztalt. Az asztalfőnél Damjanich ült.  A vacsora témája természetesen a csata volt, majd állítólag a felidézett jelenetek közben Damjanich és Klapka összeszólalkoztak. A beszélgetés magyar és német nyelven egyaránt folyt. A győztes csata emlékét őrzi az a három osztrák ágyúgolyó, amelyek a református templom falába fúródva ma is láthatók.

Napjainkban a győztes nagysallói csata fényét a maroknyi magyar közösség nem engedi kihunyni. Évről évre, mind március 15-én, mind április 19-én, a csata emléknapján, az önkormányzat, a helyi szervezetek és a helyi magyar iskola megemlékezést szerveznek, majd koszorút helyeznek el az emlékoszlopnál és a református temetőben a csatában elesett honvéd hősök sírjánál.

2019-ben a kerek évforduló kapcsán, a 170 éves nagysallói csata emlékére három napos ünnepségsorozatot tartottak a községben.

Hol sírjaink domborulnak elnevezésű regionális történelmi vetélkedőt a környező alapiskolák részére hirdették meg. Négy alapiskola diákcsapatai mérték össze tudásukat: a Kétyi Klapkák, a lévai Fekete Sereg, a Farnadi Hadosztály és a Nagysallói Nemzetőrök. A szoros vetélkedőt végül az annak otthont adó Nagysallói Nemzetőrök nyerték. A kreatív munkáért járó különdíjat pedig a lévai Fekete Sereg szerezte meg. Ezzel a vetélkedővel is tisztelegni szerettek volna a szabadságharc és a nagysallói hősök előtt.

A programsorozat a Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Egyesület koszorúzásával és tisztelgésével folytatódott az emlékműnél. De volt itt huszár olimpia, lovasbemutató, tematikus kiállítás, ünnepi istentisztelet és főhajtás, kórusok fellépése, történelmi előadás és kultúrműsor, mely keretén belül A három királyok „Tartsd magad, nemzetem!”c. előadása került bemutatásra. A kerek évforduló kapcsán jelent meg Kicsindi Enikő által gondosan összeállított kordokumentumokkal és képekkel gazdagított A nagysallói csata című kötete. A könyv magyar és szlovák nyelven egyaránt elérhető. 

Fotók: facebook.com/Nagysallói Alapiskola

Címkék: 1848, Nagysalló, szabadság, szabadságharc, ünnep, ütközet