Ipolyság. 2020. június 26-án, pénteken találkozott Filip Mónika, oktatásügyi államtitkár és Gajdács Mónika, az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának munkatársa környékünk gimnáziumainak és szakközépiskoláinak igazgatóival az István Pincében. A szervezésért Zachar Pál önkormányzati képviselő, az Összefogás alelnöke és Csenger Tibor megyei alelnök felelt. Jelen volt Becse Norbert is, a megye oktatásügyi bizottságának elnöke. A több mint kétórás munkaértekezlet és fogadás során a problémák beazonosításán túl a magyar nemzetiségi iskolák jövője volt a fő téma.
A fogadás alatt Filip Mónika elárulta a REflex24-nek, hogy a találkozó szimbolikus jellegű is: valódi kétoldalú együttműködés híve, azért jött, hogy meghallgassa a problémákat, nem csak elmondani a terveit azzal a célzattal, hogy az iskolaigazgatók szó nélkül fogadják el.
A problémák mibenléte kapcsán kijelentette, meglepetés nem érte. Az utóbbi időben sajnos nem sok pozitív változás történt az oktatásügyben, így a nehézségek adottak és jól ismertek – egyre égetőbbé vállnak. A minisztérium kétféleképpen tud segítséget nyújtani. Egyrészt a finanszírozás terén, másrészt a törvényjavaslatokkal és módosításokkal – ott, ahol éppen szükség van rá.
„Nem minden változás múlik az oktatásügyön. Rengeteg múlik a közigazgatáson, a megyéken és az igazgatókon. Erről nagyon sokat beszéltünk és örülök annak, hogy őszinte volt a dialógus. Ha fel akarjuk emelni az oktatás minőségét a régió magyar iskoláiban, akkor az említett személyeknek is el kell gondolkozniuk: hogyan tovább?”
Rövid beszélgetésünk során szóba került még a pedagógusbérek, valamint a magyar nyelvű tankönyvek ügye is. Filip Mónika elmondása alapján előbbi nagyon fontos téma az új oktatásügyi miniszter számára. Az elmúlt időszakban viszont csend van körülötte, hiszen a járványhelyzet mindent zárójelbe tett – máig beláthatatlan gazdasági következményekkel kell számolni. Nagyon fontos kérdésről van szó, ám minden a gazdaságtól függ.
Ami a tankönyveket illeti, kézzel foghatóbb az előrehaladás. A szlovák miniszterelnök magyarországi látogatása során említette a közös történelmet, a továbbiakban akár a közös történelemírás ötlete is felmerülhet. Ha nem is egyik napról a másikra, hiszen annyira nem égető a probléma és elsietni sem szabad, de például a történelemtankönyvek ügyének felkarolása kiemelten fontos az államtitkárnő számára.
Végezetül a szlovák nyelv oktatásának jelenlegi és esetleges jövőbeli módszertanáról kérdeztük Filip Mónikát. Kiderült, hogy a munkaértekezlet során is felmerült a téma, noha szaktanárok nem voltak jelen.
„A módszertan egy részprobléma, amin biztos változtatni fogunk, vannak projektek, amire rá lehet kapcsolódni. Fontosabb viszont az, hogy a praxisban is megjelenjen a változás. Tehát több kell, mint egy módszertani elmozdulás. Fel kell készítenünk és művelnünk is kell a tanárokat, a pedagógusokat – ezen is sokat dolgozunk.”
Az államtitkárnő fantáziát lát még azokban a lehetőségekben is, amelyek a tantermen kívül, gyakorlatban hozzák közelebb a magyar diákokhoz a szlovák nyelvet: töltsenek több időt szlovák évfolyamtársaikkal, táborozzanak együtt nyaranta, a magyar nemzetiségi iskolák alakítsanak ki partnerkapcsolatot szlovák iskolákkal stb.
A beszélgetés azzal a megállapítással zárult, hogy jelenleg nem úgy oktatják a magyar diákoknak a szlovák nyelvet, mint idegennyelvet. A helyes irányú elmozdulás valószínűleg pl. az angol, mint idegennyelvi módszertan felé történhet.
A fogadás után Csenger Tibor megyei alelnökkel váltottunk néhány szót, aki a megbeszélés hátteréről és eredményességéről mesélt.
„Az elmúlt húszév során eljutottunk oda, hogy bajba kerültek a középiskoláink és azért hívtuk meg az államtitkárasszonyt, hogy a problémákat felszínre hozzuk. A tanulók száma annyira lecsökkent, hogy fenyegethetnek az összevonások, vagy akár más, drasztikusabb megoldások is a közeljövőben…”
A megyei alelnök hozzátette, különösen oda kell figyelniük arra, hogy a szlovák és magyar nemzetiségi iskolák is ugyanolyan színvonalon működjenek Nyitra megyében. Mivel két különböző intézményről beszélünk, így a gyerekek létszáma és az anyagi forrás is kétfelé oszlik. Ez a jelenség felezi a létszámot és a juttatásokat is, így okozva gazdasági problémákat.
Ezen a ponton jön a képbe a kvótarendszer. Lehetséges, hogy jól működik olyan területeken, ahol a lakosság túlnyomó aránya szlovák, és csak szlovák tannyelvű iskolák vannak. Viszont az ország olyan részein, ahol a fent leírtak alapján a létszám és a forrás is kétfelé oszlik, nem működhet az a kvóta, ami a színszlovák vidéken igen.
„Én úgy láttam, hogy az államtitkárasszony teljes mértékben megértette ezt a problémát és szeretne változtatni rajta. Különbséget kell tenni a nemzetiségi iskolák és a szlovák nyelvű iskolák közt, és a finanszírozásnak is ez alapján kell alakulnia. A fő téma ez volt és nagyon örülök, hogy sikerült megtalálni a közös hangot.”
A másik súlyos probléma, hogy az előző kormány hozott egy törvényt, amely alapján megszabott egy felső határt: melyik iskola mennyi diákot vehet fel. Ezt az értéket javítani nem lehet, de rontani lehet rajta. Mindig annyi diákkal lehet indítani az új osztályt, amennyi az előző évben kezdett. Felfelé viszont nem javulhat a létszám.
„Alapvetően rossz volt a törvény. Viszont ezzel kapcsolatban is ígéretet kaptunk: a legközelebbi iskolaév indulásával teljesen át lesz alakítva a törvény. A két probléma, amelyet említettem, nem csak a mi vidékünkre vonatkozik, az egész Felvidéken súlyt minden alacsony létszámú, magyar nemzetiségi iskolát. Ezért is komoly áttörés az orvoslásukra tett ígéret.”
Az esemény legvégén Zachar Pál önkormányzati képviselő, az Összefogás alelnöke osztotta meg velünk azt a vezérgondolatot, amely a megbeszélés megszervezése és lebonyolítása során motiválta:
„Az olyan kisvárosokban, mint pl. Ipolyság, stratégiai jelentősége van annak, hogy erős, minőségi oktatást nyújtó középiskolák működjenek. Helyi szintű önkormányzatként mindent meg kell tennünk azért, hogy elősegítsük ezen intézmények működését.”
A feljebb már említett résztvevőkön túl a következő iskolaigazgatók/szakemberek vettek részt a megbeszélésen:
Mgr. Petrezsél Zsuzsanna – Szondy György Gimnázium, Ipolyság,
Cserba Katalin – Comenius Gimnázium, Zselíz,
Ing. Bugyi István – Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola, Ipolyság,
Mgr. Pálffy Dezső – Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola, Ipolyság,
PaedDr. Peternai Zsuzsanna, PhD. – Pázmány Péter Gimnázium, Érsekújvár,
PhDr. Mocsi Beáta, PhD. – Gimnázium, Párkány,
Ing. Valko Ferenc – Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola, Párkány,
Ing. Varga Péter – Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskola, Karva,
PaedDr. Révész Angelika – Városi Hivatal – Iskolaügyi, ifjúsági és sportszakosztály, Ipolyság.
A képek a szerző felvételei.
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok