A járványügyi helyzetre való tekintettel idén sajnálatos módon kicsit másképpen alakultak a dolgok, még az év júniusában is. A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából átadandó Alkotmány utcai emlékhelyet június 4-e helyett augusztus 20-án „tették elérhetővé” az érdeklődők számára.
Az amúgy eléggé látványos és igényes emlékhely kapott bőven meleget és hideget is. A negatív visszhangok főleg a történészek felől jöttek. Sokan közülük azt kifogásolták, hogy az emlékhelyen feltüntetett helységneveknél „A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára” címet viselő 1913-ban keletkezett dokumentumot választották – ugyanakkor nem lehet tudni, mi lett volna a jó megoldás, valamit választani kellett…
Ez a statisztikai összegző munka lényegében áldását adta a kor névmagyarosítási politikájának végtermékeire: sok helyen az évszázadok alatt kialakult helységneveket egyszerűen „lesöpörték az asztalról”, majd hatalmi szóval egy teljesen idegen, művi nevet adtak egy-egy településnek. Ezen a névváltoztatásokat azért látták szükségszerűnek a kor politikusai, mert egyfajta „magyarabb jelleget” szerettek volna adni a Kárpát-medencének úgy, hogy Alsókubintól a Gyergyói-havasokig egyszerűen megfeledkeztek a nem magyar népekről.
Környékünkön is tetten érhető az efféle névmagyarosítás a szlovákok által lakott falvaknál: az Ipolynyék felett fekvő Magasmajtényt (Hrušov) mindenki csak „Hrusóként” ismeri, vagy ilyen Fehérkút (Príbelce) esete is, ami a mai napig „Príbölként” van emlegetve.
Jópont viszont az, hogy a magmaradt és elcsatolt településéket nem választották szét, hanem keverve vésték őket a gránittömbökbe, ezzel is erősítve az összetartozás érzését. Az emlékhely végpontjában egy örökláng lobog a száz évvel ezelőtt feldarabolt Szent István-i Magyarországért, ahol megfordulva pedig az Országgyűlés épülete mered ránk a Kossuth tér felől. Továbbá az emlékhely dizájnja cseppet sem provokatív, nem égbekiáltó sérelemként kezeli Trianon emlékét, hanem a megbékélést szolgálja. Ráadásul van ott egy Ézsaiás-idézet arról, hogy az igazság végül megnyugvást és békességet hoz. Mindez Budapesten, 2020-ban.
Ha a körülmények engedni fogják – mivel Magyarország ismét szigorításokat vezetett be a határain –, szánjunk erre a helyre is egy kis időt. Egy weboldal segítségével mi is megkereshetjük szülőfalunk/városunk helyét a gránitfalakon.
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok