Kezdhetünk egy újabb évadot?

Azt megállapítani, hogy 2020 nem feltétlenül volt az esküvők éve, nem nehéz – 2020 nagyjából semmilyen társasági esemény éve nem volt. Ettől függetlenül a rövidke nyári szezon alatt akadtak kivételek, így Kázmér László vőfélynek sem kellett egész évben a szegre akasztania ünnepi viseletét. Kérdeztük őt a vőféllyé válás útjáról, hivatása vicces és felemelő pillanatairól, illetve a 2021-et érintő esélylatolgatás sem maradhatott el.

A vőfélykedés talált rád, vagy te találtál a vőfélykedésre? Hogyan kezdődött ez a történet?

Úgy gondolom, minden ember életében adódnak lehetőségek, melyeket bűn lenne elszalasztani, a vőfélyhivatással is ily módon találtunk egymásra. Visszatekintve az időben, Ipolyvisk a hivatásbélivé válásom epicentruma, itt vezényeltem le az első lakodalmam mint vőfély. Baráti felkérésre történt a nagy szerep bevállalása, ami egy vicces történethez köthető, hiszen Danival, a menyasszony öccsével hazafelé tartva egy falunapi rendezvényről eszmecserét folytattunk a jövőbeli tervekről, mely során szóba került, hogy kipróbálnám a vőfélykedést. Aztán úgy továbbította a hírt a nővérének, hogy Laci vőfélykedik, és biztosan nem lesz gond levezényelni az ő nagy napjukat sem. Természetesen a menyasszonynak is elárultam, hogy ezek csak tervek, de röviden és tömören közölte, hogy ő ismeri a képességeimet és tudja, hogy én alkalmas vagyok erre a feladatra.

Elvállaltam. Máig hálás vagyok ezért a felkérésért!

Milyen tulajdonságok elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki vőféllyé váljon?

A szereplés gyerekkorom óta kíséri életem, ehhez párosulnia kell egy jó maroknyi felkészültségnek és nem utolsósorban a közönség számára átadható humornak, de a rögtönzésnek is nagy szerepe lehet a nem várt helyzetekben. Nincsenek szakkönyvek, útmutatók, irányelvek, amelyek megmutatnák, mit és hogyan kell tennie annak, aki a vőfély bőrbe bújik, a vonzalom/affinitás és eltökéltség mindenek felett fontos, alázat a pálya iránt és a tanulni akarás, új lehetőségek felfedezése, mind apró mozaikdarabok, melyek fontos részét képezik ennek a tevékenységnek.

Melyek a legszebb pillanatai a vőfélyi hivatásnak, ami miatt igazán érdemes csinálni?

Minden lakodalom egyedi, nincs két egyforma alkalom, násznép vagy pár, ez mind annyi újat és szépet hoz magával, hogy mindig újabb tapasztalattal gazdagszik vőfélytáram. Én népviseletbe öltözve, botos vőfélyként járom a lányos házak udvarait, csokorral a kezemben, sokszor a vőlegény szónokaként. A menyasszony kikérése és a búcsúztatók mindig emlékezetesek, a mosolyok és könnyek keveredése, a násznép felvonulása a templomig majd a lakodalmas házba való betérés a tányértörést követően, mind meghatározó pillanatai az általam vezényelt lakodalmaknak, ugyanúgy, mint a leves tálalása, a pohárköszöntő vagy a menyecsketánc.

Ezek olyan pillanatok, melyek nagy élményt nyújtanak, ha részese lehetek.

Minden lagzi során alapból jó a hangulat, vagy vannak kivételek? Mit tud ilyenkor egy vőfély csinálni?

A hangulat fokozása is a vőfély feladata, arra az esetre, ha úgymond laposodna a hangulat a lakodalomban. A lagzikat mindig személyes találkozások és megbeszélés, tárgyalás előzi meg az ifjú párral. Ezt azért is tartom fontosnak, mert így fel tudom térképezni, hogy milyen násznéppel számoljak, mik az elképzelések a nagy nappal kapcsolatban, mi az, ami ezekből megvalósítható az adott idő alatt, esetleg van-e sajátos igény valamire.

A legtöbb lagziban már a vendégváráskor beindul a kívánt hangulat, ekkor könnyebb fokozni a jókedvet, vannak hosszabban felfutó események is, ez esetben nagy segítségemre van a zenekar, videós és fotós, akikkel egyébként is közösen szervezzük a lakodalom menetét, hogy minél jobban érezze magát mindenki, és ropják az ifjú párral hajnalhasadtáig.

Természetesen próbálom tevékenyen bevonni a vendégeket is a lagzi lefolyásába, akik ezt bevállalva nemcsak jól szórakoznak, de eleget tesznek az ifjú pár örömének kielégítésének is, hiszen őket ünnepeli azon a napon minden vendég.  Az esetek többségében mindig megteremtődik a jó hangulat.

Egy örömapa egyszer azt a választ adta erre a kérdésre, hogy aki szórakozni akar, az szórakozni fog, aki meg nem, az majd hamarabb hazamegy.

Az olyan fontos események során, mint a házasságkötés, gyakran történnek nem várt, vicces véletlenek. Vannak e téren konkrét tapasztalataid?

Van mire emlékezni és voltak nem várt pillanatok, de természetesen tettünk azért a stábbal, hogy csupán vicces emlékként maradjanak meg. Volt, hogy a kikérésnél a vőlegény öccse vállalta a kikérőt, szépen meg is tanulta a rímes versikéket, de amint a menyasszony megjelent, egy szó sem hagyta el a száját, keze-lába reszketett, majd egy kis hatásszünet és pohár víz után bátorkodott elmondani a kívánt szöveget. Volt, amikor az atya a templomban, köszöntötte az ifjú párt, de sehogy sem állt a szájára a Judit név, ezért a menyasszonyt Ildikóként köszöntötte. Ezt meg is örökítette a kamera, volt némi felháborodás az ara részéről, de hajnalban már derült rajta mindenki, főként, amikor már mindenki Ildikót kérte táncba. 

Egy csoportfotózás során a fotós bakizott, ugyanis a vőlegényt kérte, hogy csókolja meg a menyasszonyát, viszont, más néven szólította, ami annyira elnyerte a vendégek tetszését, mivel olyan nevű legény volt is a jelenlévők közt. A nyári forróság is okozott nemvárt dolgokat, főleg, ha a menyasszonyi torta már a hűtőkocsiban szétesett, vagy a keresztapa nem tudta menyecsketáncba kísérni a menyasszonyt, mert épp sofőrt játszott, pár, idő előtt megfáradt vendégnek. Ilyenkor én vállaltam eme feladatok elvégzését.

A vőfélykedés mellett bálokon a ceremóniamester szerepét is gyakran vállalod. Miben más és miben hasonlít a két feladat?

Kultúrreferensként gyakran szerveztünk bálokat szülőfalumban, melyek megnyitóját, programjait általában én konferáltam. Az elmúlt időszakban kétszer is az a megtiszteltetés ért, hogy az ipolysági magyar bál szervezéséből is kivehettem a részem, mint a programok terén ötletadó, valamint ceremóniamester. Nem kis feladat volt ez számomra, szórakoztató programokat tálalni a vendégeknek vőlegény és menyasszony híján, mégis sikerült felnőni eme szerephez, és hozni az elvárt minőséget szórakoztatás terén, a nevetés és derű nem maradt el, sőt verses köszöntő is született a nemes alkalomra.

Új kihívás volt egybefonni a lakodalmas ötlettárat a farsangi mulatozás adta lehetőségekkel.

Hogyan értékeled 2020-as évet szakmai szempontból?

Az esküvői szolgáltatásokat illetően, mindenki embert próbáló évet tudhat maga mögött, nemcsak a szolgáltatók, az ifjú párok körében is. Van, aki az idei évre tette át a nagy napot, van, aki már a negyedik időpontra tervezi újra lakodalmát, voltak, akik megtartották a szertartást a lakodalmas mulatság és násznép nélkül. A párokkal folyamatosan egyeztetve mi is újra terveztünk néhány lagzit, átütemeztünk. Sikeresnek tartom azonban a nyári szezont, az időjárás is kedvezett, egészen a lakodalmak engedélyezésnek megszűnéséig, októberig forgattam a botot.

2021-ben az elmaradt farsang és az elmaradt tavaszi lagziszezonra kell készülni?

Ha most erre konkrét választ adnék, az olyan lenne, mintha előre tudnám a hatos lottó nyerőszámait. Napról napra más-más tények elé állít bennünket a járványhelyzet alakulása, a farsang közepén tartva, korlátozások és tilalmak közt otthonainkban éljük meg ezt az időszakot, bálok, mulatságok nélkül. A nagyböjt és húsvét majd igazán megmutatja, hogy beindul-e a tavaszi lagziszezon, kezdhetünk-e újabb évadot.

Véleményem szerint fel kell készülni minden eshetőségre, de bízni kell a legjobbakban.

Ahogyan mindenki, akit érint, én is figyelemmel kísérem az eseményeket és várom a változást a lakodalmak engedélyezésének ügyében.

Címkék: ceremóniamester, esküvő, járvány, Kázmér László, korlátozás, lagzi, lakodalom, vőfély