Van vagy nincs feltámadás?

“A Húsvét nem egyszerűen egy ünnep a többi között, hanem az “ünnepnapok ünnepnapja”, “az ünneplések ünneplése”, mint ahogy az Eucharisztia a szentségek szentsége (a nagy szentség).

Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. Az előttejáró és utána tóduló sokaság így kiáltozott: 

Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8)

Az emberek még Isten egyszülött fiának virágvasárnap Hozsannát kiáltottak, nagypénteken pedig már a halálát követelték.

Hogy egy modern kori példával éljek nagyon gyakran láthatjuk a környezetünkben is, hogy éppen azok az emberek kiáltanak kígyót-békát a jelenlegi miniszterelnökre, akik még egy éve dicsőítették őt. (A cikk keletkezéskor még Igor Matovič volt az ország első embere – szerk. megj.). A „hűséges” választóknál ilyen rövid idő elteltével ekkora pálfordulás történt. Sajnos gyarló emberek vagyunk, más szemében a szálkát is meglátjuk, de a sajátunkban a gerendát sem vesszük észre.

Nagypéntek Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának napja bár a szenvedésről szól, Nagypéntek mégis valódi ünnep, amikor a szenvedés és a halál megtapasztalásával Isten közösséget vállalt az emberrel. Szigorú böjti nap is egyben, ami emlékeztet bennünket, mai embereket arra, hogy áldozat, lemondás nélkül nincs siker, öröm és újjászületés. Ez az egyetlen nap az évben, amikor nincs szentmise. Ekkor ugyanis arra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán.

A Biblia szerint az alapvető probléma az emberekkel az, hogy bűnösök: 

“Hiszen minden ember vétkezett, és emiatt nem méltó arra, hogy Isten dicsőségében részesüljön” (Róm 3:23).

Bűnös voltunk elsősorban nem azt jelenti, hogy különféle rossz dolgokat követünk el. Az ember alapvető bűne az, hogy nem hisz Jézus Krisztusban, az életét pedig teremtő Istenétől függetlenül éli: 

“A bűn az, hogy nem hisznek énbennem” — mondta Jézus (Jn 16:9).

Ennek az alapvető problémának különféle megnyilvánulásai vannak, mint pl. az erőszakosság, lopás, hazugság, paráznaság stb. A bűn maga a betegség: az ember nem hisz Jézusban. A különféle vétkek pedig a betegség tünetei, melyek feltárják, hogy baj van az emberiséggel. A bűnnek különféle következményei vannak az életünkre és Istennel való kapcsolatunkra nézve.

Mert Isten úgy szerette az embereket, hogy az egyszülött Fiát adta oda cserébe értük, hogy aki hisz a Fiában, az ne pusztuljon el, hanem örök életet kapjon” (Jn 3:16).

Ez a vers a keresztény hit alapját fejezi ki: Jézus Krisztus meghalt értünk, hogy általa Isten megmentsen és örök élettel ajándékozzon meg minket. Pontosan ezt kell felfognunk, hogy a mi, az én saját bűneimért is éppúgy kilehelte a lelkét. Ha ezt tudatosítjuk sokkal jobban fogunk irtózni a bűntől.

Húsvétban nemcsak Jézus Krisztus feltámadását, hanem a keresztény ember lelki újjászületését is ünnepeljük

Sajnos nagy valószínűséggel idén ismételten hívek jelenléte nélkül tesszük mindezt templomainkban.

Vajon beszélhetünk vallásszabadságról zárt templom ajtók mögött? A magukat keresztény, galamblelkű nemzetként tituláló Szlovákiában már karácsony ünnepe óta, legelsőként a V4 országain belül éppen nálunk zártak be a templomok határozatlan időre. Összehasonlításként a déli szomszédunknál egészen március 7.-ig folyamatosan megtartották a vasárnapi szentmiséket. Ebből a példából is látszik, hogy a magyar kormány mennyire elkötelezett a keresztény kultúra védelme mellett.

Igaz, hogy nem élhetjük át közösségben, Isten házában az ünnepet, attól függetlenül idén is lesz feltámadás, amely a világ végezetéig megmarad. A jelen helyzet adta körülményeket kihasználva arra biztatok mindenkit, hogy otthon a családban igyekezzen az ünnepek üzenetét megélni.

Ui: Szép dolog húsvéti locsolkodás, húsvéti hagyományok ápolása és nagyon fontos is, de ne feledkezzünk meg a szentmise kulcsfontosságáról, amelyet a média nyújtotta segítséggel (TV, rádió) otthonainkban is lelkileg megélhetünk.

Sárai Attila, nagyölvedi és farnadi plébános

Címkék: feltámadás, húsvét, ünnep