Mostanság kevés szó esik házunk táján a kétnyelvű táblákról. Hála Istennek nem beszélünk táblaháborúról, táblarongálásokról, a messziről beköltözöttek elégedetlenségéről. Érsekkéty község központjában található épületre, a kultúrház falára múlt héten kerültek ki azok a táblák, amelyek két nyelven, azonos méretű betűkkel jelölik a település kulturális műsorainak otthont teremtő ház falát.
Mindenképpen törekednünk kell a vizuális kétnyelvűségre, hogy az ország különböző részéről idelátogatók is tudatosítsák, hogy a legutóbbi népszámláláskor a lakosság közel 90 százaléka magyar nemzetiségűnek vallotta magát, ezért megilleti őket az anyanyelvük használatának joga.
Lényeges, hogy azokat a nyelvi jogokat, amelyeket a hatályos jogszabályok biztosítanak, a legkevesebb anyagi ráfordítással olyan irányba tudjuk terelni, ami új helyzetet teremt a magyar nyelv használatát tekintve Szlovákiában.
Személyes véleményem szerint elsősorban a vizuális kétnyelvűségre kell helyezni a hangsúlyt, és ebben az önkormányzatoknak erős jogköreik vannak. Az önkormányzati jogkörökön keresztül csak a polgármestereken múlik, hogy figyelmeztesse például az építkezési engedély kiadásakor a befektetőt, hogy munkafelügyeleti szempontból az adott építkezési terület összes információjának kétnyelvűnek kellene lennie.
A törvény értelmében többek között kötelező az intézmények kisebbségi nyelven történő megnevezése és megjelölése, az alapvető információk közlése a nemzetiség nyelvén. De kötelező a jogszabály szerint a képviselő-testületi ülések meghívóját, jegyzőkönyvét és az önkormányzati rendeleteket is lefordítani a kisebbség nyelvére, valamint a veszélyre figyelmeztető információkat is fel kell tüntetni magyarul azokon a településeken, amelyek szerepelnek a Szlovák Köztársaság kormányrendeletében felsorolt azon községeknek a jegyzékén, ahol a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó polgárai a lakosság legkevesebb 20%-át alkotják. Ennek módosított változata 2012 januárjától érvényes.
Reméljük az idei népszámlálás utáni számok kedvezőek lesznek járásunk többi településein is.
Kétyen mindez példaértékűen működik. Reméljük nem csak ott élnek a törvény által biztosított jogokkal, és más települések is harcolni fognak anyanyelvük megmaradásáért.
Dicséret illeti kétyi polgártársainkat, vegyünk példát róluk!
Támogass minket!
Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!
Támogatom a REflex24-et!
Hozzászólok