Fotó: Nászaly Gábor

Az önkormányzati és a megyei választások összevonásával egy teljesen új helyzet alakult ki. A megyeelnöki választás egyfordulóssá tétele ugyanis olyan új lehetőséget jelent, ami esélyt kínál, hogy egy a régiónkbeli jelölt kerülhessen Nyitra megye élére.

Korábban a megyei választásokon rendre alacsony volt a részvételi arány, és bár többször is volt, hogy magyar jelölt bekerült a második fordulóba, ott rendre az északi többség összezárt a jelenlegi Belica mögött, aki 5 ciklus óta irányítja a megyét 72 évesen. Idén viszont első alkalommal eltörölték a második fordulót, így gyakorlatilag egy körben dől el a választás. Tekintettel arra, hogy 11 jelölt indul a posztért, így ha a déli régió- és a magyar szavazatokkal megnyerhető a választás. Nyitra megyében eddig korábban csak a legelső ciklusban (2001-2005) volt magyar nemzetiségű megyei alelnök, Fehér Miklós személyében, amikor az akkori MKP képviselői többséget alkottak a testületben (31 mandátum). Azóta nem volt erre példa, egészen 2017-ig, amikor Csenger Tibort választották meg alispánnak. Általa ez az időszak teljesen más képet festett a déli régiók szempontjából, újra megindultak az ide irányított források. Végre egyenlően, regionálisan lettek elosztva a források és fejlődés lett tapasztalható. Ezért döntött úgy Csenger, hogy a történelmi lehetőséget kihasználva indul a megyeelnök posztért, hogy még több fejlődést érhessen el a déli, leszakadónak ítélt régió számára.

„Azon megfontolásból vállaltam el ezt a megmérettetést, mivel tapasztalom, hogy milyen lehetőségek rejlenek a megyében, de ezekből megítélésem szerint sokkal több is kihozható lenne. A jelenlegi elnök viszont úgy tűnik az 5 ciklus alatt elveszítette lendületét, és szerintem az új kihívások új megoldásokat, impulzusokat igényelnek. A felgyorsuló világban fontos, hogy naprakészek legyünk, és azokra a problémákra, melyek egyre hatványozottabban érintenek minket (a háború, illetve a covid okozta gazdasági válság, infláció, klímaváltozás stb.) olyan válaszokat tudjunk nyújtani, ami a megye valamennyi régiója számára megfelelő.

Az ötéves alelnökségem alatt megismertem Nyitra megye problémáit nem csak felülről, az íróasztal mögül, de keresztmetszetében is belülről. Nem csak az irodából, térképről ismerem a régiót, de egyfolytában a terepen mozogva, konzultálva a helyi szereplőkkel aktív és szoros kapcsolatot alakítottam ki a megye alá tartozó intézményekkel, illetve a településekkel. Büszke vagyok rá, hogy ezeknek rendre jelentős fejlesztéseket is sikerült elérnünk a frakciónkkal. Ugyanis tudatosítani kell, hogy a megye csak együtt a városokkal és a falvakkal szoros együttműködésben képes a fejlődésre, a problémák megoldására.

Meg vagyok győződve róla, hogy megyeelnökként ezt még nagyobb szintre tudnánk emelni és még jelentősebb fejlesztéseket elérni”

– ecsetelte ambícióit Csenger. 

Kérdésünkre, hogy miben sikerült előrelépéseket elérni, a szakpolitikus úgy reagált, hogy szinte kivétel nélkül minden iskolánkban történt korszerűsítés, felújítás, az energiahatékonyságot megcélzó beruházás (szigetelés, nyílászárócserék). „Komoly eredményeket értünk el a szakoktatás feltételeinek modernizálása terén.   

5 év alatt 631,6 km 2. és 3. osztályú besorolású megyei út újult meg, ami 31 % az összesnek. Ez egyedülálló eredmény a megye történetében. Ha ezt levetítjük a déli járásokra (LV, KN, NZ, SA), akkor pedig azt látjuk, hogy az útfelújítások 58,6 %-a ide összpontosult, összesen mintegy 369,9 km.  A hidak terén is történtek jelentős előrelépések, de mind közül kimagaslik a helembai Ipoly-híd, ami határon átívelő forrásból a régió egyik meghatározó beruházása.

A szociális és az egészségügy terén szintén szép eredmények mutathatók fel. Valamennyi szociális intézményben volt felújítás, modernizáció. A legérzékenyebb témában pedig, a kórházak tekintetében is szemmel látható eredmények születtek. Azzal, hogy a megyei kórházak működtetését átvette a magán szektor, azzal máris javultak a feltételek, a fejlesztések. Ezen időszak alatt a magánszféra annyi beruházást invesztált a kórházakba, mint azelőtt 20 év alatt összesen történt. Ezt az utat kell folytatni szerintem a jövőben is, és minél jobban ösztönözni ezeket a működtető cégeket, hogy minél nagyobb fejlesztéseket hajtsanak végre, amihez a megye minden támogatást bocsásson rendelkezésre.

Jelentősen sikerült megerősíteni továbbá a civil szféra és a települések kulturális-, sport-, műemléki- és idegenforgalmi támogatásainak a rendszerét is. Ezek nagyban hozzájárultak a kisebb-nagyobb szervezetek aktív tevékenységének kifejtéséhez.

Úgy látom, hogy mindezzel gyakorlatilag helyrebillent a regionális igazságosság elosztásának elve, ami korábban sajnos csorbult.

Látható, hogy már egy megyei alelnökséggel milyen eredményeket sikerült elérni az itteni régió számára, egy esetleges ispáni tisztségből pedig tovább bővülhetnének a lehetőségek, és akár a múlt aránytalanságait is sikerülhetne pótolni, behozni” – mondta a szakpolitikus.  

Hozzászólok

Támogass minket!

Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk!

Támogatom a REflex24-et!
Olvasta már?
2024.11.22.

Csemadok 75 jubileumi ünnepség Léván

A Felvidéken élő magyarság kulturális vonalon immár 75 éve a Csemadok égisze alatt fejti ki a legsokoldalúbb tevékenységét.…

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális REflex lapszámot.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kérem várjon...

Köszönjük a feliratkozást!

Ipolyság Szlovákia
Legolvasottabb