Drakula székely volt? Akkor miért a románok profitálnak a világbrandből?

Nézem a 2024-ben megjelent Nosferatu című amerikai horrorfilmet, és ráncolom a homlokom. Dracula grófot románként mutatja be, az erdélyi helyszínen ortodox templom látható, a helyiek románul beszélnek. A történetet először lejegyző Bram Stoker a 19. század végén még székelyként, Attila leszármazottjaként ábrázolta a vérszívó grófot. Az 1897-ben megjelent könyvében sehol sem szerepelnek románok, sőt a gróf kastélya körül élőket szlovákként mutatja be az író. 

„Nekünk, székelyeknek jogunk van, hogy büszkék legyünk, mert ereinkben sok bátor faj vére folyik, akik oroszlánokként harcoltak a túlélésért. Ide, az európai népek olvasztótégelyébe az Izlandról érkező ugor törzs hozta magával azt a harci szellemet, amelyet egyenesen Thortól és Odintól örököltek, és amelynek önkívületben dühöngő berserker-harcosaik oly könyörtelen erővel tettek tanúbizonyságot Európa partjain, és aztán Ázsiában és Afrikában is, hogy a bennszülöttek már azt hitték, hogy vérfarkasok rontottak rájuk.

Itt pedig, amikor megérkeztek, hunokat találtak, akiknek haragja eleven lángoszlopként futott végig a földön, és akikről a halálra ítélt népek úgy tartották, hogy ereikben azoknak a régi boszorkánymestereknek a vére csörgedezik, akik miután elűzettek a szittyák földjéről, ördögökkel párosodtak a pusztában. 

Bolondok, bolondok! Hiszen melyik ördög vagy boszorkány volt valaha is olyan hatalmas, mint Attila, akinek vére folyik ezekben az erekben? Csoda tehát, hogy miénk hódító fajta volt, hogy büszkék voltunk; hogy amikor a magyarok, a lombardok, az avarok, a volgai bolgárok vagy a törökök felsorakoztak a határainkon, akkor vissza tudtuk őket verni? Különös talán, hogy miután Árpád és légiói végigsöpörtek a magyar őshazán, és bennünket itt találtak, akkor inkább megálltak a határon és ezzel befejezettnek tekintették a honfoglalást?

És amikor a magyar áradat kelet felé fordult, a győzedelmes magyarok inkább atyafiaknak nevezték a székelyeket, és évszázadokon keresztül bennünket bíztak meg azzal, hogy verjük vissza a törököket” – vallja magáról Drakula gróf Bram Stoker regényének második fejezetében (41. old., 2021, Bartók Imre fordítása).  

A nagyon népszerű rémtörténet ír szerzője a felvidéki Vámbéry Ármintól hallott először a havasalföldi vámpír vajda legendájáról. Egészen pontosan a Kelet-kutató Vámbéry valószínűleg nem vámpírról, csupán egy kegyetlenkedő uralkodóról mesélhetett neki, akit később a havasalföldi Vlad Țepeșsel azonosítottak. Stoker regénye viszont teljes mértékben a képzelet szüleménye, különböző karaktereket, motívumokat és történeteket gyúrt össze, miközben a szerző sosem járt a Kárpát-medencében. 

Regénye azonban meghódította a filmes világot, hiszen alig van év, hogy ne jelenne meg valamilyen új filmfeldolgozás ebben a témában, ami jelzi, hogy a közönség is kedveli ezt a témát. Ebből pedig a román turizmus igencsak busásan profitál, és egy egész iparágat épített  rá.

A törcsvári (Bran) és egyéb, Drakulához köthető helyszínt évente 450 ezer külföldi, köztük sok amerikai látogatja meg. Vlad Țepeș neve, vagy bármilyen román vonatkozás azonban sehol sincs említve a könyvben. 

Stoker regényében a Borgói-hágó környékén lakó népek, akiket Drakula gróf sanyargatott, nem románok, hanem szlovákok voltak. A Borgói-hágó azonban nem Székelyföldön van, és szlovákok sohasem lakták azt a vidéket. 

1972-ben Radu Florescu és Raymond McNally írók a kegyetlenségéről elhíresült Vlad Țepeș havasalföldi fejedelemmel azonosították Drakula grófot. Ez a vélemény széles körben elterjedt, pedig sok állításuk spekuláción alapult, amelyeket később meg is cáfoltak. 

Drakulát 1931-ben Lugosi Béla alakította rendkívül hitelesen, ám ekkor még fel sem merült a román párhuzam. Aztán fokozatosan egyre több adaptáció készült, majd az 1992-es hollywoodi szuperprodukció már tényként kezelte az elméletet, ami hozzájárult ahhoz, hogy Drakula gróf alakja gyakorlatilag teljesen összemosódjon Vlad Țepeșsel.De ki volt Vlad Țepeș? 

Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár 1431-ben II. Vladot a Havasalföldi Vajdaság uralmába helyezte, hogy a Kárpátokon túlról védje a Magyar Királyság keleti határát. Vlad felvette a magyar alapítású Sárkány Lovagrend lovagi címét, amely melléknév románosított verzióban változott Dracullá, utalva ezzel a rend sárkányos címerére.

Egyes feltételezések szerint viszont csak fia, III. Vlad, a török foglyokkal való kegyetlenkedései miatt kapta az ördögöt is jelentő Dracul, valamint a Karóbahúzó nevet. 

Hunyadi János, Magyarország kormányzója III. Vladot segítette hozzá a havasalföldi trónhoz. Ráadásul Hunyadi Mátyás unokatestvérét, Szilágyi Jusztinát adta hozzá feleségül. Ennek ellenére később Hunyadi Mátyásnak immáron királyként megingott a bizalma benne, majd a törökkel történt kiegyezése szembe is fordította egykori szövetségesével és cselszövést gyanítva elfogatta, s előbb a budai várhegy gyomrában lévő labirintusba börtönözte, majd a visegrádi Salamon-torony tömlöcébe vetette 12 évre. 1476-ban szabadult és visszaszerezte havasalföldi trónját, de három hónappal később saját emberei meggyilkolták. Levágott fejét Konstantinápolyba küldték a szultánnak, aki ünnepélyesen karóba húzatta és közszemlére tette. Klasszikus középkori történet – mondhatnánk –, a rémregény okán viszont olyan világmárka keletkezett belőle, ami Románia GDP-jének érezhető részét szolgáltatja.  

Mindezek alapján akár mi, magyarok, székelyek is profitálhatnánk a kultuszból és a popkultúra világbrandjéből, ezzel a lehetőséggel viszont nem nagyon kívánnak élni sem a magyarok, sem a székelyek.

Bár Budán a várbarlang labirintusában kialakítottak egy Drakula-kamrát, amelynek része a karóba húzottak erdeje, a kínzóketrec, a koporsó és a középkori béklyók, de azért ebből többet is ki lehetne hozni.

Megjelent a Magyar7 2025/13.számában.